Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Farkas Csilla: Kora szarmata sírok Füzesabony határában (Füzesabony-Kastély-dülő I.)
24 FARKAS CSILLA talan, kisebb-nagyobb gömbölyű, szűk furatú, melyet általában növekvő sorrendbe helyeztek el (VADAY 1989, 104). A 150. sírban előforduló arany bordázott lemezből készített gyöngyök és a hozzájuk kapcsolódó lunula, a Pontus vidékéről származik. A kora szarmata periódus jellegzetes típusa a 2. században már csak igen ritkán fordul elő (VADAY 1984, 175). Funkciójuk szerint is eltérnek, ruhadísz, ékszer, öv, gomb (3. táblázat). A szarmata viselet jellemzője a gyöngyös díszítés. A többsoros gyöngyös díszítés általánosan a 2. századtól terjed el, de a korábbi anyagban is előfordul (KULCSÁR 1992, 8-9; UŐ. 1998, 50, TOVÁBBI IRODALOMMAL). E temető halottainak viseletében leginkább a 150. sír gyöngyei utalnak a ruha díszítésére. A csukló, a fej, illetve a nyak körül előforduló kis méretű, gömbös testű gyöngyök valószínűleg a ruhára lehettek felvarrva. Sajnos az állati bolygatás miatt nem in situ helyzetben találtuk meg azokat a kék, hengeres formájú, kis méretű üveggyöngyöket, melyek a láb körül kerültek elő. Ezeket a lábbeli díszítőinek tartom, mert méretük és mennyiségük miatt ott érvényesülhettek leginkább. A 60. sírban előforduló gyöngyök készletjellege inkább az ékszerként való viselést támasztja alá. A többi sírban előforduló néhány gyöngy elsősorban a nyak körül szintén ékszerjelleget mutat. A 140. sírban a mellkason talált hosszúkás gyöngy, illetve a 66. sír egyetlen, nyak körül előkerült gyöngyének funkciójáról feltételezem, hogy gomb lehetett (VADAY-SZŐKE 1983,110). A 155. sírban a nyak körül talált magányos gyöngy esetleg amulettként szolgált. Öv. A 150. sírban figyelhettük meg a szarmata viselethez szervesen tartozó, a ruha összekötésére szolgáló női övet (22. kép). A korábbi kutatások kétféle gyöngydíszes övrekostrukciót képzelnek el. Az egyik, ahol a textilből készült övszalagra varrták fel a gyöngyöket (VADAY- SZŐKE 1983, 103, 107-109, 22-23. KÉP), a másik típus, amikor külön-külön bőrszálakra fűzték fel a gyöngyöket (VÖRÖS 1981,129, 9. KÉP, 132; UŐ. 1983, 129-130, 21. ÁBRA). A 150. sírban fekvő hölgy öve a Vaday-féle rekonstrukciót támasztja alá (FARKAS 1998, 77-78, 5., 7., 8. KÉP). AZ 1,2-1,5 cm átmérőjű, közepes méretű üveggyöngyök jobban érvényesültek egy szalagra felvarrva, mint egyenként felfűzve. A gyöngyök elrendezése, szabályos váltakozása is azt feltételezi, hogy rögzítve voltak valamire, valószínűleg egy kb. 6-7 cm széles vászonszalagra. Hiányzik a fém övkarika, ezt vagy szerves anyagból, pl. fából készült összekötőkapocs helyettesítette, vagy az övet egyszerűen megkötötték. Az öv lecsüngő része a test bal oldalán lógott, itt volt a festékesszelence, a kés(?), egyéb vastárgyak és talán egy tarsoly is. Hossza nem állapítható meg pontosan, térdig, sír összes gyöngy anyag funkció karneol üveg borostyán kő/ kerámia fém ékszer ruhadísz, öv gomb 60. 75 75 + 65. 3 2 1 + 66. 1 1 + 125. 140. 5 5 + 7 + 150. 97+5 3 92 2 5 + + 155. 1 1 + Össz. 182+5 80 98 3 1 5 3. táblázat: A sírokban található gyöngyök típus és funkció szerinti megoszlása Tabelle 3: Die Aufteilung der in den Gräbern vorgekommenen Perlen nach dem Typ und der Funktion
