Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Ódor János Gábor: Árpád-kori temetőrészlet és településnyom a Tolna megyei Koppányszántó határában

240 ÓDOR JÁNOS GÁBOR madának vállrészén, a törési vonal két oldalán megfigyelt apró lyukak drótozásra mutatnak. A kemence tapasztásába tehát már sérült, javított darabokat (is) beledolgoztak. Összefoglalás Koppányszántó község a Somogyi-dombság keleti felét nyugat-keleti irányban átszelő Koppány folyó mentén található. A Koppány szántóHomokbánya lelőhelyen kívül annak szűkebb 10 km-es körzetében az alábbi 10-11. századi sírleletek ismertek: Koppányszántó-belterület

11 (1. kép B/l; 9. kép), Szakcs-Deák F. u.,

12 Törökkoppány-Tapasztó,

1

3 Várong-írtás dűlő.

14 Kicsit távolabbra, lelőhelyünk 20 km-es körzetében már 10. századi, ló- és lószerszámos mellékletü sírok is feltűnnek: Nagyszokoly-Berényi dűlő,

1

5 Ráksi,

1

6 Tengőd-Hékútpuszta.

1

7 Akár távolabbi, akár csak a környékbeli lelőhelyek hasonló korú emlékanyagával összevetve az előkerült tárgyakat, megállapítható, hogy a rossz minőségű bronzkarikák és az ezüst ékszerek hiánya egy szegényebb közösség ittélésére utal. Történelmi adatok szerint a Szent István ellen 997-ben fellázadt Koppány vezér szállásterületén helyezkedik el lelőhelyünk, azonban ezzel a ténnyel kapcsolatban feltehető kérdésekre ez a leletanyag nem ad választ.

1

8 A koppányszántói homokbányában feltárt Árpád-kori köznépi sírok egy — nagyobb, jórészt elpusztult — temető 10. század végén, de inkább all. század első felében használt részéből származnak. A temető használatának megszakadása után, amelynek pontos idejét nem tudjuk, a 12-13. században már települési objektumok vannak a területen. Szántó (később Tolna-Szántó, jelenleg Koppányszántó) település neve az oklevelekben viszonylag későn bukkan fel. Első említése 1234-ből származik (Zamtou). Később a poss. Zanthow (1348), predium Alzantho (1468), poss. Zantho (1480) és pred. Zantho (1481) névvariációk tűnnek fel az írásos forrásokban (CSÁNKI 1897, 450). Ez a település talán a mai falu alatt húzódik, amit a templom melletti dombon talált kora Árpád-kori szórvány sírleletek jeleznek. A homokbányától kb. egy kilométerre délre található Csát elpusztult középkori falu, amelynek emléke mai földrajzi nevekben is ('Csád', 'Csádi rét', 'Csádi-folyó') fennmaradt (TMFN 1981, 117). Ez a település poss. Chat néven 1295-ben bukkan fel először az oklevelekben, 1324-ben kőtemplomát említik (CSÁNKI 1897, 420). 1463-ban egy peres okiratban poss. Chath-ként fordul elő (SZAKÁLY 1998, 172, No. 152.). A lelőhelyünk környezetében az ismert középkori falvak közül ez van legközelebb. Véleményem szerint az általunk feltárt 12-13. századi települési objektumok ehhez a településhez tartozhattak. A 10-11. századi temetőtöredéket adatok híján nem tudjuk településhez kötni.

1

9