Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Ódor János Gábor: Árpád-kori temetőrészlet és településnyom a Tolna megyei Koppányszántó határában

ÁRPÁD-KORI TEMETŐRÉSZLET ÉS TELEPÜLÉSNYOM A TOLNA MEGYEI KOPPÁNYSZÁNTÓ HATÁRÁBAN 241 JEGYZETEK 1 A leletanyaggal szakdolgozatom anyaggyűjtése során kezdtem el foglalkozni (ÓDOR 1996, 29.). Köszönettel tartozom Gere Lászlónak, hogy feldolgozásra átengedte az általa feltárt sírokat. A leletanyag WMM-ban található, ltsz.: 94.63.1.1.-94.63.7. (sírleletek), 97.15.1.-97.15.19. (edények), embertani anyag ugyanott van, leltározatlan. 2 Kocsis Zoltán, nagykónyi lakos. 3 Az ásató Mészáros Gyula ásatási jelentésében csak Svégü karikákról tett említést. A leletanyag közöletlen, a pödrött végű karika kisméretű, bronzból készült. 4 Legutóbb Bende Lívia és Lőrinczy Gábor foglalkozott a szegvár-oromdűlői temető kapcsán a dél-alföldi pödrött végű karikákkal (BENDE-LŐRINCZY 1997, 227-229). 5 Amíg az S-végű karikák használati ideje a Kárpát-medencében körvonalazódni látszik (KRALOVÁNSZKY 1957; SZŐKE 1962, 86-89; MESTERHÁZY 1965; BÓNA 1978, 136-137; SZŐKE-VÁNDOR 1987, 54-59), addig a tárgytípus eredetéről több vélemény van jelen a kutatásban. Szőke Béla Miklós és Vándor László a helyi 9. században gyökerező hagyományokat helyezi előtérbe (SZŐKE-VÁNDOR 1987, 58), e vélemény mellett felbukkan a hampeli ötlet, amely a német „Schláfenringek"-ből származtatja a karikákat (BÓNA 1996, 929). 6 Kovács 3b típus. 7 Kovács 4a típus. 8 Kovács 4a típus. A tárgy elveszett. Rajza alapján a korszakba való besorolása bizonytalan. 9 Kovács 3a típus. 1

0 Kovács 2b típus. 1

1 10-11. századi köznépi temető szórvány sírleletei (WOSINSKY 1896, 1042; HAMPEL 1900, 725). A leletek részben a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba kerültek, leltári számuk: 55.40.1-8. 1

2 Köznépi temető kilenc feltárt sírja, a 10. század középső harmadára keltezhető (MÉSZÁROS 1962). A leletanyag a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban található, leltári száma: 60.851.1-60.856.2. 1

3 10-11. századi köznépi temető tíz feltárt sírja. Szórványként ezüst kéttagú csüngők jutottak múzeumba, a 4. S-végű karikás sírban többek között 7 db nyílcsúcs volt (BAKAY 1975, 77-78. k., XXIX. t.; BAKAY 1978, LX. t.). Az ásató először Temetődombnak, később Tapasztónak nevezi a lelőhelyet (BAKAY 1975, 310; BAKAY 1978, 173). A leletanyag a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban található. 1

4 11. századi köznépi temető húszsíros részlete (ÓDOR 1998). A leletanyag a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumba jutott, leltári száma: 54.256.1.1-54.263.1. 1

5 10. századi, nyílcsúcsokkal, Provencei Hugó átfúrt ezüstpénzeivel, ezüst lemezkarpereccel eltemetett férfi szórvány sírmellékletei (MÉSZÁROS 1962a). A tárgyak a szekszárdi Wosinsky Mór Múzeumban találhatóak, leltározatlanok. 1

6 Közöletlen 10-11. századi temető hét feltárt sírja (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962, 64: No. 853). A leletanyag a kaposvári Rippl-Rónai Múzeumban található. 1

7 10. századi gazdag temető öt sírjából lócsontok, lószerszámok, aranykarikák, íj és nyílcsúcsok kerültek elő (DIENES I960; BAKAY 1975,76. k., 310.). A leletanyag a Magyar Nemzeti Múzeumba jutott. 1

8 A Györffy György által felvázolt Koppány herceg szűkebb uralmi területe Tolna megye nyugati felére esik (GYÖRFFY 1970, 23; GYÖRFFY 1977, 118; i6. kép). Ennek központja, a lelőhelyünktől néhány km-re található, Koppány (ma: Törökkoppány) település lehetett. Lényegében ezen a területen jött létre az 1009-ben már fennállt pécsi egyházmegye regölyi főesperessége. A regölyi főesperességnek az alapítását próbálták már Koppány személyéhez kötni. Tímár György véleménye szerint Géza fejedelem jelölte volna ki egyházas helynek Regölyt a megkeresztelkedett Koppány számára (KRISTÓ 1988, 287). 1

9 Ezúton is köszönöm Kovács László lektori munkáját. A kéziratot 1999 januárjában zártam le. A rajzokat Csiszér Antal készítette.