Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Fórizs István - Pásztor Adrién - Tóth Mária - Nagy Géza: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához III. Az üveggyöngyök zárványai
AVAR KORI ÜVEGGYÖNGYÖK.. 155 nyokat tartalmaz, amelyek nem nevezhetők igazi zárványoknak, hiszen a réz nem zárja őket teljesen körbe. Általában klorid jelenléte ilyen környezetben szokatlan, mert a kloridok rendszerint vízben jól oldódnak és talajkörülmények között (sírban) a beszivárgó csapadékvíz föloldaná őket. A réznek azonban kétféle kloridja van, CuCl és CuCl 2, amelyek közül a CuCl vízben oldhatatlan. Az általunk talált rézklorid zárvány összetétele az EDS spektrum alapján (14. kép) CuCl, tehát a vízben oldhatatlan változat, ami érthetővé teszi, hogy miért nem mosta el a leszivárgó talajvíz. Jelenléte azonban továbbra is talányos, hiszen nehezen képzelhető el, hogy az üvegkészítés során keletkezett volna. Gondolhatunk arra, hogy a réznek az ércből való előállításakor keletkezett (ami megint csak valószínűtlen) vagy a rézérc kísérő fázisa volt és a fémréz előállításakor szennyezőként benne maradt. A természetes rézklorid ásványok azonban rendkívül ritkák, létezésüket csak a modern technikával sikerült kimutatni. Ez a rendkívüli ritkaság valószínűtlenné teszi a talált rézklorid zárvány ilyetén eredetét. A megoldást minden valószínűség szerint Theophilus presbyter könyvében találd" meg. Oberfrank Ferenc ismerteti TheopL ^ könyvének azon részét, ahol az aranylemez és a filigrán arany összeforrasztásához használatos forraszanyag előállítási módját (receptjét) írja le. A közölt eljárás egy részét képezi, hogy rézlemezbe konyhasót kell belenyomkodni, azt kiizzítani, vízben lehűteni, megszárítani és a rézlemezen keletkezett revét le kell kaparni. Ez a reve a forraszanyag egyik komponense. A megfelelő mennyiségű reve összegyűjtéséhez az eljárást többször meg kell ismételni. Oberfrank továbbá közli (OBERFRANK 1996, 51) E. Brepohl német professzor értelmezését, miszerint a fenti eljárás végterméke (a reve) rézklorid és rézoxid keveréke. Feltehetően a vízben oldhatatlan CuCl változat volt a revében, hiszen a vízben való hűtéskor, ha keletkezett CuCl ?, akkor az föloldódott. Értelmezésünk szerint a CsF6 üveggyöngybe olyan rézlemezből készült csövet tettek, amit előtte a fentebb leírt forraszanyag előállításához használtak. Ez magyarázhatja azt is, hogy a rézlemez miért olyan vékony. Feltehetően addig használták a rézlemezt forraszanyag előállításhoz, amíg olyan vékony nem lett, hogy annak mechanikai szilárdsága már nem volt elegendő a további hasonló célú felhasználásra. Mint a forraszanyag előállításhoz többé már nem használható rézlemezt fölhasználták az üveggyöngy furatába kerülő rézcső készítéséhez. Ez egyben azt is jelentheti, hogy a CsF6 üveggyöngyöt olyan műhelyben készítették, ahol aranyművesek is dolgoztak és ezek az aranyművesek filigrán forrasztással is foglalkoztak. Összefoglalás Avar kori (6-7. század) üveggyöngyök (Budakalász-Duna-part, Csongrád-Felgyő, Szegvár-Sápoldal avar kori temetők) műszeres analitikai vizsgálatát végeztük el, hogy következtetéseket vonjunk le az üvegkészítés során alkalmazott technológiákra és nyersanyagokra. Mind a felhasznált anyagok mind az alkalmazott technológia részletes vagy akárcsak részleges ismerete alapját képezheti a kereskedelmi kapcsolatok [áruforgalom, a felhasznált geológiai (bányászott) nyersanyagok lelőhelye], valamint az alkalmazott technológiák elterjedési területe feltérképezésének. A vizsgált opak üveggyöngyök zárványai alapvetően kétfélék: — gáznemű — szilárd (kristályos). A gázzárványok (buborékok, 6. kép 1) létéből arra következtethetünk, hogy az opak üvegeket a gázzárványmentes áttetsző üvegekhez képest kisebb hőmérsékleten kezelték és/vagy rövid ideig tartották abban a hőmérsékleti tartományban, amiben a gázok távozhattak az üvegolvadékból. Jelenlétük nincs hatással az üveggyöngyök külső megjelenésére, ugyanakkor lehetővé teszik, hogy kevesebb nyersanyagot és tüzelőt használjanak az üvegkészítés során. A buborékdús opak üveget ily módon „gazdaságos" üvegnek is tekinthetjük. A kristályos fázisok eredetük alapján két csoportba sorolhatók: reliktum (az olvasztás so-
