Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)

Fórizs István - Pásztor Adrién - Tóth Mária - Nagy Géza: Avar kori üveggyöngyök röntgendiffrakciós és elektron-mikroszondás vizsgálata. Alapadatok az üveggyöngyök genetikájához III. Az üveggyöngyök zárványai

154 FÓRIZS ISTVÁN - PÁSZTOR ADRIÉN - TÓTH MÁRIA - NAGY GÉZA Fe-Ca-szilikát A vörös és fekete üveggyöngyökben a vaszár­ványok mellett gyakran találhatóak Fe-Ca-szi­likát fázisok. Ezek feltehetően az üveggyöngy hűtésének korai szakaszában keletkeztek, ami­kor az üvegolvadékkal elegyedett vas nagy koncentrációban volt jelen a vasszemcse köz­vetlen környezetében és a hülés miatt már nem tudott diffúzióval távolabbi részekre elvándo­rolni, majd a vasszemcsére mint kristálycsírá­ra kikristályosodott. Összetételét a 12. kép mutatja. Kis mennyisége miatt kristályszerke­zetét röntgendiffrakcióval nem sikerült meg­határozni. Ca-szilikát A fentebb említett Fe-Ca-szilikát, valamint Fe­oxid és fémréz zárványok körül figyelhető meg, feltehetően az előbbiekre mint kristálycsírákra nőtt rá. Ritkán önálló hosszúkás kristályok alakjában is megjelennek. A Ca és Si mint fő kationok mellett mindig tartalmaz némi man­gánt, vasat és ritkán rezet. Rezet olyankor tar­talmaz, amikor fémréz zárványra nőtt rá. A mangánt előszeretettel építi be szerkezetébe. Az EDS spektrum alapján (13. kép) a Ca:Si atomi arány kb. 1:1. Ez az elemarány, valamint a vas és a mangán beépülése arra utal, hogy ez a fázis esetleg azonos az ásványtanból ismert wollas­tonittal, azonban a wollastonit nagy hőmérsék­leten keletkező ásvány és kérdéses, hogy az üveggyöngyök keletkezésénél volt-e a wollas­tonit keletkezéséhez szükséges hőmérséklet. Kis mennyisége miatt kristályszerkezetét rönt­gendiffrakcióval nem sikerült meghatározni. Rézklorid A Csongrád-Felgyő 6-os számú (CsF6) üveg­gyöngy furatában rézlemezes fuzőhengert (réz­cső) találtunk (7. kép 6). A rézcső 50 |im (0,05 mm) vastagságú, tehát rendkívül vékony. Különlegessége, hogy parányi rézklorid zárvá­Si02 AI2O3 FeO MnO MgO CaO Na2<D K2O Sn02 PbO CuO CI összeg total Budakalász A gyöngy üvegmátrixa — Glass matrix of the bead B1 42,59 2,11 0,36 0,32 0,14 3,97 9,41 0,44 1,65 38,93 0,05 0,60 100,55 B8 37,64 1,85 0,70 0,76 0,29 3,58 9,36 0,49 1,61 44,60 0,08 0,58 101,53 B12 35,56 2,21 0,89 1,05 0,85 4,16 8,37 0,82 2,61 44,48 0,07 0,33 101,39 B13 32,54 2,33 0,69 0,18 0,15 2,81 6,87 0,48 2,71 52,33 0,20 0,42 101,73 B.15 41,99 2,72 1,10 0,38 0,47 4,00 10,04 0,52 2,95 36,03 -0,02 0,56 100,74 B.I 8 52,21 1,99 0,53 0,78 0,49 4,59 10,79 0,47 0,97 26,32 -0,04 0,87 99,98 (Pb,Sn)-oxid szemcse az üvegmátrixban — (Pb.Sn)-oxide grains in the glass matrix B12 5,13 1,30 0,35 0,25 0,22 0,24 0,22 0,19 27,28 65,67 0,00 0,08 100,92 B13 5,08 1,10 0,44 0,21 -0,01 0,28 0,27 0,17 27,27 65,53 0,00 0,09 100,45 B18 8,79 1,24 0,49 0,29 0,09 0,68 1,71 0,18 25,18 61,59 0,00 0,17 100,39 Szegvár-Sápoldal A gyöngy üvegmátrixa — Glass matrix of the bead SlO/c 32,52 2,13 0,51 0,28 0,09 2,59 7,32 0,33 2,69 51,73 0,00 0,47 100,66 1 SlO/c 32,19 2,15 0,53 0,24 0,11 2,65 7,21 0,34 2,39 52,23 0,01 0,45 100,51 (Pb,Sn)-oxid szemcse az üvegmátrixban - (Pb.Sn)-oxide grain in the glass matrix SlO/c 0,07 0,01 -0,01 -0,02 0,00 0,34 0,01 0,01 21,73 73,35 0,05 0,01 95,54 1. táblázat: A budakalászi és Szegvár-sápoldali avar kori sárga opak üveggyöngyök és zárványaik elektron-mikroszondával meghatározott kémiai összetétele. Elemző: dr. Nagy Géza, MTA Geokémiai Kutatólaboratórium Table b Chemical compositions of Avar Age opaque yellow glass beads and their inclusions determined by electron microprobe. Localities: Budakalász and Szegvár-Sápoldal. Analyst: Dr. G. Nagy, Lab for Geochemical Research, Hung. Acad. Sei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom