Petercsák Tivadar – Váradi Adél szerk.: A népvándorláskor kutatóinak kilencedik konferenciája : Eger, 1998. szeptember 18-20. / Heves megyei régészeti közlemények 2. (Eger, 2000)
Balogh Csilla: Avar kori padmalyos sírok a Duna-Tisza közén
112 BALOGH CSILLA zetük és területi elhelyezkedésük tekintetében is különbséget mutatnak (TÖRÖK 1973, 129). Itt jelent meg az első fotó és metszetrajz padmalyos sírról (TÖRÖK 1973, 10-11. ÁBRA), ha eltekintünk a Régészeti Kézikönyv sematikus sírrajzától ( BANNER et al. 1954, 62). A 90-es években már gyakrabban ismertettek avar kori padmalyos sírt részletes leírásokkal, korrekt rajzdokumentációval. A Tiszántúlról az első mintaszerű közlés a Szegvár-Oromdűlő temető 130. kora avar sírja volt (LŐRINCZY 1992, 104-105., ABB. 17-18). Néhány évvel később a szentes-borbásföldi sír közlése kapcsán Lőrinczy Gábor a Tiszától keletre több kora avar lelőhelyet is említ, ahol dokumentált, vagy a dokumentáció alapján feltételezhetően padmalyos sír előfordult (LŐRINCZY 1996, 181). E fontos cikkben a szerző értékes észrevételeket tett. Véleménye szerint a Tiszától keletre e sírtípus korántsem olyan ritka, a kis esetszám a dokumentációk hiányosságával, a leletek publikálatlanságával, valamint e sírtípus fel nem ismerésével magyarázható (LŐRINCZY 1996, 180). 4 Megállapítja, hogy területi elhelyezkedésük tekintetében a tiszántúli kora avar padmalyos sírok elkülönülnek a többi sírformától: a Köröstől északra, valamint a Körös és Aranka közti területen a Tisza menti sávban (LŐRINCZY 1996, 181) fordulnak csak elő. A Duna-Tisza közéről először a bácskaszokolaci temetőből közöltek padmalyos sírt részletes leírással, komplett sírrajzokkal együtt. Jelenlegi ismereteink szerint itt van e sírtípus avar kori legdélebbi előfordulása ( RITZ 1995). A mellékletek hiányából az ásató arra a következtetésre jutott, hogy a padmalyos sírokba a szokolaci temető közösségének nincstelen rétege temetkezhetett ( RITZ 1995, 475). Vizsgálódásai csak erre a temetőre terjedtek ki. A Duna-Tisza közi padmalyos sírok katalógusa 5 1. Bácska-Szokolac/Backi-Sokolac, Jugoszlávia 3., 4., 10., 11., 12., 15., 23., 29., 35., 43. és 56. sír (RLCZ 1995, 473-474). 2. Hajós-Cifrahegy 6 78. sír T.: ÉNy-DK. Hs.: 188 cm, Hp.: 188 cm, Szs.: 68 cm, Szp.: 60 cm, Ms.: 156 cm. A lekerekített sarkú téglalap alakú sírgödör keleti (bal) oldalába mélyítették be a padmalyt, aminek alja rézsűsen haladt lefelé. A padmalyban hanyatt, nyújtott helyzetben felnőtt férfi csontváza feküdt (1. kép). Koponyája balra billent, karjai szorosan a törzs mellett helyezkedtek el. Mellékletei: 1. A keresztcsonton téglalap alakú vascsat volt. 2. Vaskarika került elő a jobb medencelapát alatt. 3. A jobb combcsont külső oldalánál nagyméretű, jó megtartású vaskés volt hegyével a bokák felé. 79. sír T.: ÉNy-DK. Hs.: 195 cm, Hp.: 188 cm, Szs.: 58 cm, Szp.: 35 cm, Ms.: 37 cm, Mp.: 57 cm. A keskeny téglalap alakú sírakna keleti (bal) oldalába vágták a padmalyt, aminek alja teknőszerü. A padmalyban bal oldalra dőlve hanyatt, nyújtott helyzetű aduitus korú nő csontváza feküdt (2. kép). Leszorított karjai, válla és szorosan egymás mellett fekvő lábfejei arra utalnak, hogy a halott lepelbe csavarva került a sírba. Melléklete nem volt. 3. Kerepes F és J sír (TÖRÖK 1973,117). 4. Kunpesze'r-Felsőpeszéri út, Homokbánya 7 2. sír T.: ÉNy-DK. A sírgödör keleti (bal) oldalába vájt padmalyba inf. 2 korú váz feküdt. Mellékletei: 1. A medencén vascsat feküdt. 2. A jobb combcsont mellett vaskés került elő. 3. Hordó alakú pasztagyöngy volt a bordák közt. 4. Vörös festékrög került elő a bal kéz közeléből. 5. A lábfejek között juhcsontok voltak. 5. Madaras-Téglavető 52. sír (RÁCZ 1999, 357). 6. Városföld 8 6., 15., 33., 36., 41. és 42. sír (3-8. kép).
