Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
Az avar kori telep értékelése (Vaday Andrea)
AZ AVAR KORI TELEP ÉRTÉKELÉSE 245 kronológiai és szűkebb területre vonatkozó megállapítások, amelyek az avar kerámiára vonatkoztathatók, a temetők alapján igen hasznos megállapítások, de nem alkalmazhatók minden esetben automatikusan a telepekre. 8 9 Az avar telepek kutatásának és feldolgozásának jellemzését és részletes kritikáját adja Fiedler. 9 0 A vitacikk egyértelműen körvonalazza a telepfeldolgozások szubjektív és a lelőhelyek adottságának objektív nehézségeit. A kompolti teleprészlet feldolgozása során mi is jól érzékeltük azon problémák egy részét, ami a tipokronológia idő- és térbeli szórványosságából adódik. A nehézséget növeli, hogy a feltárt késő népvándorláskori objektumoknál Kompolton általában nem fordult elő szuperpozíció. Egy helyen, a 4. ház esetében feltételezhető, hogy egy ugyancsak avar kori árok átvágta. 9 1 A 185. avar kút viszont hosszabb időszakra utal. Ugyanis a kutat egy idő múlva már nem használták, ekkor természetes módon iszapolódott illetve töltődött fel. Végül még az avar korban másodlagosan szemétgödörnek használták. Az elmondottakon túl az avar relatív kronológia megállapítására csak a leletanyag áll rendelkezésünkre. A feltárással egyidőben folyó másik leletmentésünkön, Kompolt-Kistéri tanya lelőhelyén szintén előkerült egy későavar telep, ahol ugyancsak nem volt szuperpozíció. A kutak egy részénél itt is meg lehetett figyelni a funkcióváltást. A jelenségek arra utalhatnak, hogy ezeknek a települések élete vagy viszonylag rövid volt, vagy a telepszerkezet alapvetően nem változott meg az avar korban. Első pillanatra kitűnik, hogy a kompolti telep anyaga a későavar periódusra tehető. Ha egyes részleteket nézzük, akkor viszont már lényeges problémák vetődnek fel. Például a 9. ház betöltésében volt egy világosszürkés árnyalatú, fehér, vékonyfalú fazék töredéke, amelynek a felületét sávos sűrű vízszintes vonalak között fésűs hullámvonal díszítette (66. tábla 6). A fehér kerámia megjelenését Szlovákia, Lengyelország, Oroszország és a Havasalföld régióiban 10. századtól feltételezte a kutatás. 9 2 Később részletesen foglalkoztak a kérdéssel és a korábbi datálás lényegesen árnyaltabbá vált. Ezek szerint a fehér kerámia Kárpátalján a 7-8. században fordul elő, 9 3 Szlovákiában már a 8-9. században megtalálható. 9 4 Hasonló anyagot közölt Szimonova Eugénia Gergelyiugornyáról. 9 5 Ezt az anyagot a 9-11. századra keltezte. 9 6 Összefoglalta a korábban publikált anyagot és megállapította, hogy ez az ún. fehér kerámia Gyöngyöspatán a 9. századra, Panyolán, Berettyóújfalun a 10-11. századra keltezhető. 9 7 Amennyiben a datálás helytálló, a párhuzamok közül a szűkebb régió anyagát használhatjuk Kompolt esetében. Ez viszont a telepet a 9-11. század közti tágabb időszakra határozná meg. A fenti példákból kitűnik, hogy a szűkebb régióhoz tartozó gyöngyöspatai lelőhely a 9. századra keltezhető. Egy edénytöredék azonban csak jelzés értékű, messzemenő következtetésre alkalmatlan. 9 8 Némi támpontot nyújt a régió ismeretéhez a szomszédos Kompolt-Kistéri tanya lelőhelyének avar telepe. 9 9 Itt meg lehetett figyelni, hogy a legkésőbbi periódusban már nem díszítettek az edények perembelsői és a szaltovói jellegzetességek is háttérbe szorultak. Ugyanakkor megjelent már a karcolt díszítés és kibővült a kerámiaanyag a behúzott, vágott peremű tálakkal. A csigavonalas díszítés, ami szintén jellemző az avar kor utáni időszakra azonban szintén előfordult pár töredéken. 10 0 A fehér kerámiához hasonlóan csak jelzésértékűnek tekinthetjük a gépi munka során előkerült fogaskerék díszítésű edénytöredéket (5. tábla 23), amely már a 11. sz. közepére - második felére keltezhető. 10 1 A későavar időszaknál későbbi időkre utaló szórványos anyag ellenére meg kell jegyezni, hogy Kompolt-Kistér lelőhelyen nem volt belső peremdíszű edény. Bordás nyakú palack sem volt az objektumok anyagában, csak egy bordázott, meredek nyaktöredék (77. tábla 19), amely szintén a gépi munka során került elő a C. felületen szórványként. 10 2 A szórványanyag mellett azonban objektumhoz kötött késői anyag is volt a telepen. A díszítésnél már volt szó a fazekak oldalának körömbenyomkodásos díszítéséről, illetve arról, hogy az eddig ismert szórvány példányok feltehetően igen későiek, mivel már inkább a 10-11. századra jellemzőek. A kompolti darabok két ház betöltéséből kerültek elő: 98. ház (69. tábla 5), és a 4. ház (66. tábla 2), az utób-
