Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
Az avar kori telep értékelése (Vaday Andrea)
246 VAD AY A. bi a nyakhajlatban finom, halvány fésűs vonalköteg-dísszel kiegészülve. A fentebb felsoroltak mellett elmondhatjuk, hogy a késő-avar kerámia jellegzetességei: síkozott peremképzés, fésűs egyenes illetve fésűs hullámvonal-köteges, bekarcolt egyenes illetve hullámvonalas minta egyaránt előfordul az anyagban. 4.1. A lelőhely etnikai meghatározása Már korábban megfogalmazódott az a vélemény, hogy a Mátra és Bükk hegység vidéke a közép-szlovákiai telepekkel sokban hasonlóságot mutat. 10 3 A Mátra-vidéki lelőhelyeket Cs. Sós Ágnes elsősorban a térség gazdasági adottságai és helynevei alapján 9. századi szlávnak határozta meg (Mátraszőllős-Késedomb). Szabó János Győző is megemlítette, hogy a helynevek ószlávok. 10 4 Meg kell jegyezni, hogy a Tarna és Tarnóca neve is szláv eredetű. A Felső-Tisza-vidék 10 5 a 9. század folyamán eltérést mutat a környező régióktól anyagi kultúrájában. A 9. század második felére keltezhető temetőkben késő avar kori viseleti tárgyak is feltűnnek (Bélapátfalva, Kakucshegy). 10 6 A szláv anyag előfordulása alapján Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, Zemplénben és a Bükkhegységben általában elfogadja a kutatás a szlávok jelenlétét 10 7. Az avar-szláv etnikai keveredésre utalnak a birituális temetők és a halmos hamvasztásos sírok, 10 8 s a kisebb ismert teleprészletek. 10 9 A Bükk-hegység avar, szláv és magyar lakosságával foglalkozott részletesebben legutóbb Mesterházy Károly. Tanulmányában a kutatás elégtelensége és a hiányos adatok mellett szintén kiemeli az etnikai keveredések problémáját. 11 0 A sály-latori (váraljai) telep és a bélapátfal vai késő avar temető alapján elemezte a hasonlóságokat és az eltéréseket a két lelőhelyen. A sály-latori leletanyagnál hangsúlyozza, hogy „A település kerámiája nagyon hasonlít a késő avar kerámiához, de sok vonásában el is tér attól. Az edénytípusok közül hiányzik a cserépüst, a sütőharang, amely jellemzője az avar telepeknek, a díszítésmódok közül pedig az avarokra jellemző perem becsipkedés, betűzdelés...." 111 Bár a kompolti anyagban megtalálható a sütőharang, feltűnő volt a bográcsok teljes hiánya. A viszonylag alacsony avar kori fedettség ellenére a feltárt felület nagysága és az objektumok száma és jellege nem indokolja a hiányt. A jelenséget talán az életmódbeli különbséggel magyarázhatjuk. Sajnos mind a mai napig nincs elegendő anyag ahhoz, hogy az életmód és a lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése mennyiben befolyásolja a korszak edénytípusainak elterjedését, gyakoriságát vagy hiányát. 11 2 A telep állatcsont-anyagának vizsgálatakor Bartosiewicz László megállapította, hogy az állatcsont-anyag igen kevés volt, összesen 97 faj szerint meghatározható csont került elő. Éppen a kis mennyiség miatt az avar archaeozoológiai anyag statisztikai vizsgálatra nem volt elegendő. 11 3 Az azonban feltűnő, hogy a fajok egymáshoz való aránya igen hasonló a statisztikailag értékelhető szarmata telepen megfigyeltekéhez. Ez viszont arra utal, hogy mind az állattartás jellege, mind a húsfogyasztás hasonló a két népnél az adott időszakokban. A Kárpát-medencei megjelenéskor még nagyállattartó, nomád szarmata illetve avar népességnél két-két évszázad alatt átformálódott a letelepedés miatt az állattartás, s csak az archaizáló vonások emlékeztetnek a korábbi életformára. Kérdés azonban, hogy ez a jelenség a két nép teljes szállásterületére érvényes-e, vagy csak a földrajzi környezet azonossága és adottsága miatt alakult így az életmód. Ennek ellenére sem az objektumtípusok, sem a leletanyag túlnyomó része nem utal a szlávságra a lelőhely feltárt részén. A szlávnak - vagy szláv jellegűnek - nevezhető anyag pedig elenyésző, még annyira sem domináns, mint a szarmata telepen a kereskedelmi kapcsolatokat mutató római és germán anyag! A leletanyag alapján a kompolti telepet etnikailag egyértelműen avarnak határozhatjuk meg, de ugyanakkor jelezni kell, hogy a lakosság feltehetően túléli az avar hatalom bukását. Ez viszont okozhat a településen etnikai változást is, amelynek sem jellegét, sem mértékét egyelőre nem határozhatjuk meg teljes bizonyossággal. 11 4
