Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

Bevezetés (Vaday Andrea)

BEVEZETÉS Vaday Andrea A magyarországi ásatási gyakorlatban lényeges változást jelentettek a nagy beruházásokat megelőző régészeti feltárások, elsősorban a tervezett autópályák és autóutak nyomvonalán található lelőhelyek leletmentései. A változás egyik legfontosabb tényezője, hogy míg korábban kisebb leletmentések, vagy éveken át folyó, előre tervezett tervásatások szabták meg a feltárások ütemét, a feltáró stílusát, technikáját, dokumentálási módját stb., addig a nagy beruházásoknál a feltárásra rendelkezésre álló idő jelentős módosítást igényelt mindebben. Az autópályák építését megelőző leletmentéseknél kétfajta terület feltárásra van szükség: a nyomvonalaké illetve az ún. anyagnyerő lelőhelyeké. E két fajta ásatás sem módszerében, sem információtartalmában nem azonos. Míg a nyomvonal egy hosszan elhúzódó, meghatározott szélességű lineáris feltárás, „kutatóárok", addig az anyagnyerő lelőhely általában összefüggő, mind hosszában, mind szélességében esetenként változó kiterjedésű nem lineáris felület, azaz szelvény. Mindkettőre áll azonban a szokatlanul nagy feltárási felület illetve a feltárásra rendelkezésre álló rövid idő okozta nehézség. Az ásatások színhelyét természetesen nem régészeti szakmai szempontok alapján jelölik ki, azaz nem egy szakmailag indokolt kutatási szempont szerint, hanem a nyomvonal vagy anyagnyerő lelőhely kiválasztása a szempont. Éppen ezért ezt követően a tervező által lehatárolt területen belül kell a régészeti szempontok figyelembe vételével dolgozni. A leletmentéseket megelőzően terepbejárások során határozható meg a kijelölt nyomvonal régészeti fedettsége. Azokban a megyékben, ahol a régészeti topográfiai munkák előrehaladott állapotban vannak, már az első tárgyalások alkalmával nagyobb biztonsággal jelezhető a terület régészeti fedettsége. Ennek ellenére még itt sem lehet kihagyni a számításból azt a régészeti fedettséget, amit alapos terepbejárások sorozata sem dokumentálhat, a lelőhely jellege miatt.

1 Sokkal rosszabb a helyzet azokban a megyékben, ahol még a topográfiai munkák nem indultak meg, vagy csak a kezdeteknél tartanak. Itt a nyomvonal kijelölése során vagy utána kell bejárni a területet és legtöbbször egyszeri, egy szezonban történő bejárás szolgál kiindulópontként. Ez viszont már eleve hibalehetőséget jelent, ami nem szakmai, hanem egyszerűen a helyzetből adódó következmény. Kihatása viszont az, hogy a leletmentések megindulása során a vártnál és előre jelzettnél sokkal több lelőhely kerül fel a feltárandók listájára. Ez a probléma jelentkezik minden olyan lineáris nyomvonal feltárásnál, ahol az előzetes szerződéskötés során nem a teljes nyomvonal feltárásban állapodtak meg a felek.

2 Segítség lenne az előzetes hossz-szelvényben, a nyomvonalon az archaeomágneses mérés és a talaj fúrás, ami szintén segítheti adataival a tervezést.

3 Kompolt-Kistér (14.) leletmentésére a Kompolt-Kistéri tanya (15/1. lelőhely) feltárása közben - a tervezettnél korábban - került sor, így nem volt mód sem archaeometriai, sem talajfúrásos vizsgálatokra, csak az előzetes terepbejárásra támaszkodhattunk, amely során koraközépkorig) és szarmata anyag került elő. A terepbejárás után kijelölt lelőhely a tervezett M3-as autópálya nyomvonalának 97,1 km-e és 97,5 km-e közé esett 70 m széles sávban. A 97,1. km-szelvénynél egy földút keresztezte a nyomvonalat: XIII. térképlap. Itt, és ettől nyugat felé újabb lelőhely következik a terepbejárási megfigyelések alapján. Az előzetes terepbejárást végző Heves megyei régész kollégák a leletmentés tervezésekor km-szakaszonként