Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

Az avar kori telep értékelése (Vaday Andrea)

AZ AVAR KORI TELEP ÉRTÉKELÉSE 247 JEGYZETEK 1A fejezetben többször hivatkozom Kompolt, Kistéritanya 15. lelőhelyére, amelyet jelen lelőhellyel egy időben tártunk fel. E telep feldolgozása is folyamatban van. Bár nem szívesen hivatkozom publikációban még meg nem jelent anyagra, mégis elkerülhetetlennek tartottam, miután közvetlen szomszédos telep a régió jellegzetességek azonossága miatt alkalmasabb az összehasonlításra, mint a távolabbi telepek anyaga. 2 A statisztika fejezetben a 25. grafikon mutatja a százalékos megoszlást. 3 A részletesebb adatokat ld. a Statisztika fejezetben. 4 Itt a természetes módon kialakult amorf gödörszerű mélyedésbe került be valószínűleg az árok anyagából az anyag. 5 TOMKA 1988. 36. 6 BÁLINT 1991. 77. 7 KISS 1979. 188. 8 VADAY et al. 1996. 14, ó.ábra. 9 BÓNA 1973. 12, 15. 1

0 A számszerű, metrikus adatok tehát relatívak a gépi nyesési szinttől értendők. Éppen emiatt nincs értelme a szintezési adatok feltűntetése az objektumoknál, miután az is relatív, és nem tükrözi az avar kori járószint esetleges egyenetlenségét. "BÓNA 1973. 63. 1

2 A tűzhely köveinek egy részét az eke elhúzta az északnyugati illetve keleti részére. 1

3 Az őrlőkő töredékek nem egy tárgyhoz tartoztak, ami csak megerősíti, hogy másodlagosan használták fel a tűzhelyhez ezeket. 1

4BÓNA 1973. 66, 68-71. 1

5 BÁLINT 1991. 21-22. és az itt citált korábbi irodalom. 1

6MESTERHÁZY 1983. 1

7 MADARAS 1986. 1

8 TOMKA 1988. 1

9 VIDA 1996. 2

0Megjegyzendő azonban, hogy Dunaújváros hat házában szintén nem volt tartócölöp hely. 2

1 Ezt talán a talaj eltérő szerkezete magyarázza. 2

2 Mind a két lelőhelyen csak a metrikusan értelmezhető házakat vettük fel az összehasonlításhoz. A sérült, vagy adathiányos objektumokat kihagytuk. 2

3 A töredék értékek kerekítettek. 2

4 Itt éppen ezért nem részletezzük a kérdést. 2

5 KISS 1988. 2. ábra, 176. old. a leírásban az előzetes jelentés jelleg miatt részletes leírás nincs. 2

6 VIDA 1996. 2

7 A lelet nélküli gödrök egy része tartozhatott az avar telephez. 2

8 Ez magában foglalja a régészeti, archaeozoológiai és kőanyagot egyaránt! 2

9 160 cm mélyen a nyesési felszíntói feltört a víz. 3

0 Használati feltöltődésének anyagában nem volt más korszakú kerámia-anyag csak egy kő vésőbalta képviselt más korszakot. 3

1 Szabó J. József feltárása. 3

2 VADAY-SZEKERES Nyáregyháza, 60. objektum. 3

3 KISS 1988 182. 3

4 Megjegyzendő, hogy a mélység a mai víz feltörési szintet jelenti! 3

5 BÓNA 1973. 64., IV. térkép 2., 3

6TOMKA 1988. 52. 3

7 MÉRI 1962. 3

8 MÉRI 1962. 215-217. 3

9 BÓNA 1972. 64-66. 4

0BÓNA 1973. 63-64. 4

1 VADAY-SZEKERES Nyáregyháza. 4

2 És a szomszédban feltárt avar kori lelőhelyeken. 4

3 Hangsúlyozzuk, hogy ez csak hipotézis. Amennyiben ez a jelenség a térség egyéb feltárásain is jelentkezik a régió szokásbeli eltérése további indoklást igényel. Nem kizárt, hogy a telep szélétől távolabb volt az árok vagy árokrendszer, amely a falut és a hozzá tartozó legelőterületet kerítette ill. védte. 4

4 Itt is meg szeretném köszönni Bálint Csanádnak, hogy dokumentációs rajzát felhasználhattuk a nyáregyházai telep feldolgozása során, s szívességéből hivatkozhatom rá itt is. Meg kell jegyezni, hogy Eperjesen telep kerítő árok vagy sánc nyoma nem volt a feltárt felületen. 4

5 VADAY-SZEKERES Nyáregyháza. 4

6 Igaz, hogy a nyáregyházi feltárás csak 20 m széles sávban folyt, így elképzelhető, hogy nagyobb felületen a fedettség is megváltozik. Nyáregyházán az árkok között előkerült igen kevés objektum nem a dunaújvárosi vagy eperjesi telepmodellekhez hasonlított! 4

7 A nyáregyházi árokkal kerített felületek szórványos régészeti telepjelenségei: szabadtéri, kerámiával tapasztott fenekű kemence, kút, külső kemencés objektum arra utaltak, hogy a feltárási sávban a település széle került elő, a telepszéli objektumokkal. Ez viszont talán indokolta itt a kis régészeti fedettséget is. 4

8 TOMKA 1988. 46., 48. részletesebben a telepkerámia temetőkerámiával történő keltezési nehézségeiről. 4

9 TOMKA 1988. 48 5

0TOMKA 1988. ahol a teljes anyagból csak három edénytöredék értelmezett metrikusan és formailag egyaránt a 74 rajzban is adott kerámiából. 5

1 Az anyag töredékessége miatt nem lehet minden esetben eldönteni, hogy gyorskorongolt, vagy utánkorongolt edényekről van-e szó. 5

2 Á kerekítés miatt a töredék százalékot képviselő anyag nem szerepeltethető. A kerámia anyagában néhol megfigyelhető agyagrögös kerámia az adalék anyag szerint