Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)

A SZARMATA TELEP ÉRTÉKELÉSE 191 a vastagabb falú, durvább kivitelű kerámián is, pl. Sebavtovce-Barca-n.

6

3 A motívum két változatát különböztette meg a délkelet szlovákiai germán területen Lamiová-Schmiedlová Sena és Sebavtovce

6

4 anyaga kapcsán. A díszítésmódot a délkelet szlovákiai anyagban przeworsk hatásnak tulajdonította.

6

5 Az ockovi (Ocskó) telepanyagának első fázisában is számos variációja fordult elő.

6

6 Díszítetlen bordázott edény, a 20. objektumban egy fekete, vékonyfalú, kézzel formált edény töredéke, amelynek oldalán hornyokkal elválasztott bordák futnak körbe. (19. tábla 4) A fazekaknál általános a felület seprűzése az edény alsó felén. Ezek az edények kézzel formáltak, vagy utánkorongoltak, homokkal soványítottak. A színük szürkésbarna, szürkésfekete, fekete törésűek. A 38. gödörben egy edény töredéke: (26. tábla 13), a 69. kútban egy kézi- vagy utánkorongolt, kívül seprűs díszítésű fazék öt töredéke, a 266. kútban egy edényhez tartozó három töredék került elő. A 145. kút anyagában volt több seprűs oldal töredék. A fentebb idézett többi seprűs edénytől abban tér el, hogy tört kerámiával és agyagröggel soványították nyersanyagát. A seperűs felületdíszítés korábban ismeretlen volt a barbaricumi szarmata anyagban. A gyomai anyagban nem fordult elő, Ujhartyánon - valószínűleg római hatásra - ez is feltűnt. A római seprűzés a korongolt kerámia felületének tulajdonképpen fésűs durvítása, díszítése, ami a római szürke, szürkésfekete korongolt, sokszor erősen kavicsos tárolóedényeknél, nagyobb fazekaknál szokásos. A római seprűzés általában átlósan, ritkábban vízszintesen elhelyezkedő, ferdén futó fésűszerű mezőkitöltéses. A pannóniai, korai kézzel formált házi kerámián is feltűnik.

6

7 Kompolton a seprűzött kerámia a germán eredetű fazekakon fordult elő és mind kivitelében, mind látványában eltér a római anyagtól. Itt is jellegzetes ugyan a mezőszerű, váltakozó irányú durvítás, de nem olyan szabályos, mint a római fésűs seprűzés. A vonalak, sávok rendszertelenebbek, kontúrjuk puhább. Seprűs kerámia többek között az abrahami temetőben fordult elő: Abraham 6. sír:

6

8 korai egygombos, erősprofilú háromszög alakú tűtartójú fibulával, 81. sír:

69 ún. szemesfibulával (Augenfibel) és ugyancsak korai áttört tűtartójú, háromszög lábú, egygombos, erősprofilú fibulával a 111. sírban.

7

0 Ez azt mutatja, hogy a seprűs díszítés már korán megjelenik a germán anyagban. A kompolti seprűzéshez hasonló felületkezelés a Wielbark-kultúrában is megvan. Itt a seprűzés lágyabb kontúrú, ujjal(?) készült szélesebb és mély simítás sorból áll, amelyet váltakozó irányban alkalmaznak az edény felületén.

7

1 Grafitos soványítás: néha az edények anyagában apró grafitszemcsék látszanak, mint például a 111. kút fekete, fényes felületű, kissé grafitos, finoman iszapolt tálján (34. tábla 8). A 268. kútban pedig egy feketés szürke, grafitos soványítású kelta jellegű fazék peremtöredéke volt (49. tábla 14).

1

2 Ugyanennek a kútnak a betöltésében volt egy fekete, kissé grafitos soványítású, vöröses törésű, fojtott égetésű edény több összeillő töredéke, az edény nyakhajlatában két vízszintes mély besimított vonallal. Ugyanilyen mély besimított ferde vonalak díszítik a testet, váltakozó irányban futó kötegekben (49. tábla 17). WW. kútból a fenti edényhez tartozó további töredék került elő (35. tábla 1). Hasonló díszítésmód a przeworsk-hatású anyagban is megvan Sebavtovce-Barca-n.

7

3 2.2. Egyéb lelet A 241. szántáshatárban megsemmisült szarmata objektumból a barbár leletanyag mellett négy terra sigillata került elő,

7

4 melyek közül a legkésőbbiek a Kr. u. 3. sz. 2. harmadára keltezhetők. A római anyagban volt még üvegedény töredék is. Egy 18 cm hosszú vas juhnyíró olló töredéke egészítette ki a leletanyagot (63. tábla 2). Az olló római és germán anyagban egyaránt gyakori. A tárgy formája alapján nem határozható meg egyértelműen, hogy római vagy germán készítmény-e. Feltételesen mégis a germán anyaghoz soroljuk, mert a szarmata barbaricumban eddig csak a germán határzónában fordul elő olló, ahol egyértelműen a germánoknak tulajdonították jelenlétét.

75 A Hortobágy-porosháti halomcsoportos teme-