Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)

A SZARMATA TELEP ÉRTÉKELÉSE 191 a vastagabb falú, durvább kivitelű kerámián is, pl. Sebavtovce-Barca-n. 6 3 A motívum két válto­zatát különböztette meg a délkelet szlovákiai germán területen Lamiová-Schmiedlová Sena és Sebavtovce 6 4 anyaga kapcsán. A díszítésmó­dot a délkelet szlovákiai anyagban przeworsk hatásnak tulajdonította. 6 5 Az ockovi (Ocskó) te­lepanyagának első fázisában is számos variá­ciója fordult elő. 6 6 Díszítetlen bordázott edény, a 20. objektumban egy fekete, vékonyfalú, kéz­zel formált edény töredéke, amelynek oldalán hornyokkal elválasztott bordák futnak körbe. (19. tábla 4) A fazekaknál általános a felület seprűzé­se az edény alsó felén. Ezek az edények kézzel formáltak, vagy utánkorongoltak, homokkal soványítottak. A színük szürkésbarna, szürkés­fekete, fekete törésűek. A 38. gödörben egy edény töredéke: (26. tábla 13), a 69. kútban egy kézi- vagy utánkorongolt, kívül seprűs dí­szítésű fazék öt töredéke, a 266. kútban egy edényhez tartozó három töredék került elő. A 145. kút anyagában volt több seprűs oldal töre­dék. A fentebb idézett többi seprűs edénytől abban tér el, hogy tört kerámiával és agyagrög­gel soványították nyersanyagát. A seperűs felületdíszítés korábban isme­retlen volt a barbaricumi szarmata anyagban. A gyomai anyagban nem fordult elő, Ujhar­tyánon - valószínűleg római hatásra - ez is fel­tűnt. A római seprűzés a korongolt kerámia fe­lületének tulajdonképpen fésűs durvítása, dí­szítése, ami a római szürke, szürkésfekete ko­rongolt, sokszor erősen kavicsos tárolóedé­nyeknél, nagyobb fazekaknál szokásos. A ró­mai seprűzés általában átlósan, ritkábban víz­szintesen elhelyezkedő, ferdén futó fésűszerű mezőkitöltéses. A pannóniai, korai kézzel for­mált házi kerámián is feltűnik. 6 7 Kompolton a seprűzött kerámia a germán eredetű fazekakon fordult elő és mind kivitelében, mind látványá­ban eltér a római anyagtól. Itt is jellegzetes ugyan a mezőszerű, váltakozó irányú durvítás, de nem olyan szabályos, mint a római fésűs seprűzés. A vonalak, sávok rendszerteleneb­bek, kontúrjuk puhább. Seprűs kerámia többek között az abrahami temetőben fordult elő: Ab­raham 6. sír: 6 8 korai egygombos, erősprofilú háromszög alakú tűtartójú fibulával, 81. sír: 69 ún. szemesfibulával (Augenfibel) és ugyan­csak korai áttört tűtartójú, háromszög lábú, egygombos, erősprofilú fibulával a 111. sír­ban. 7 0 Ez azt mutatja, hogy a seprűs díszítés már korán megjelenik a germán anyagban. A kompolti seprűzéshez hasonló felületkezelés a Wielbark-kultúrában is megvan. Itt a seprűzés lágyabb kontúrú, ujjal(?) készült szélesebb és mély simítás sorból áll, amelyet váltakozó irányban alkalmaznak az edény felületén. 7 1 Grafitos soványítás: néha az edények anyagában apró grafitszemcsék látszanak, mint például a 111. kút fekete, fényes felületű, kissé grafitos, finoman iszapolt tálján (34. tábla 8). A 268. kútban pedig egy feketés szürke, grafitos soványítású kelta jellegű fazék peremtöredéke volt (49. tábla 14). 1 2 Ugyanennek a kútnak a betöltésében volt egy fekete, kissé grafitos so­ványítású, vöröses törésű, fojtott égetésű edény több összeillő töredéke, az edény nyakhajlatá­ban két vízszintes mély besimított vonallal. Ugyanilyen mély besimított ferde vonalak dí­szítik a testet, váltakozó irányban futó kötegek­ben (49. tábla 17). WW. kútból a fenti edény­hez tartozó további töredék került elő (35. táb­la 1). Hasonló díszítésmód a przeworsk-hatású anyagban is megvan Sebavtovce-Barca-n. 7 3 2.2. Egyéb lelet A 241. szántáshatárban megsemmisült szarma­ta objektumból a barbár leletanyag mellett négy terra sigillata került elő, 7 4 melyek közül a legkésőbbiek a Kr. u. 3. sz. 2. harmadára kel­tezhetők. A római anyagban volt még üveg­edény töredék is. Egy 18 cm hosszú vas juhnyí­ró olló töredéke egészítette ki a leletanyagot (63. tábla 2). Az olló római és germán anyag­ban egyaránt gyakori. A tárgy formája alapján nem határozható meg egyértelműen, hogy ró­mai vagy germán készítmény-e. Feltételesen mégis a germán anyaghoz soroljuk, mert a szarmata barbaricumban eddig csak a germán határzónában fordul elő olló, ahol egyértelmű­en a germánoknak tulajdonították jelenlétét. 75 A Hortobágy-porosháti halomcsoportos teme-

Next

/
Oldalképek
Tartalom