Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)
192 VAD AY A. - HORVÁTH F. tők XI. halomcsoportjának 2. sírhalma alatt fekvő fegyveres férfi sírjában volt egy vasolló, Drag. 33-as terra sigillata és egy kopott, meghatározhatatlan 2. századi dénár kíséretében. 3. A germán anyag értelmezése A viszonylag keskeny feltárt területen a germán anyag nem fedte a teljes felületet, csak a lelőhely nyugati részén fordult elő, a 102. ház, a környező kutak, gödrök és megsemmisült objektumok betöltésében. 7 6 Fentebb már volt arról szó, hogy a germán leletek kis mennyisége miatt nem lehet etnikai jelenlét bizonyítékának tartani az anyagot. Ugyanezt támasztja alá, hogy a germánszarmata határzónában fekvő Hortobágy-porosháti halomcsoportos temetőknél is meglehetősen kevés germán anyag fordult elő a minden kétséget kizáróan szarmata rítusú sírokban. Úgy tűnik, 7 7 hogy a határzónában etnikai keveredésre nincs megbízható adatunk. Ugyanolyan szórványos a germán lelet a szarmata anyagban, mint az északabbra fekvő germán terület anyagában a szarmata készítmény. 7 8 A germán-szarmata határnak a Dunától távolabb eső részén kissé más volt a politikai helyzet, mint a Dunához közeli vidéken, ahol a rómaiak beavatkozása erősebben éreztette a hatását a barbár területeken is. 7 9 A barbárok közti szövetséges viszony ellenére kialakult a határ, amely mellett a katonai arisztokrácia és a katonai szolgálatot teljesítő köznép telepei sűrűsödtek. 8 0 Temetőikben lényegesen nagyobb számban fordulnak elő fegyverek, mint a centrális barbaricumban, ahol a lakosság katonai szolgálata közel sem játszott akkora szerepet, mint a határzónában. A barbárok közti határ közelében értelemszerűen jelentkezik a barbárok közti kereskedelem. Ugyancsak a közelség miatt jelentkezik az anyag- illetve „kulturális" infiltráció. Ez utóbbit a leletanyagban az egyes tárgyformák lokális eltérésben lehet érzékelni a centrális barbaricumhoz viszonyítva. 4. A római anyag értékelése 8 1 A szarmata telepeken előkerült római anyag mennyiségi és minőségi összetevői több tényezőtől függenek. A mennyiségi összetevőket először is befolyásolja vagy befolyásolhatja a lelőhely fekvése. A provinciális határvidéken a tartomány közelsége miatt elvileg nagyobb számban fordul elő római anyag, mint a távolabb fekvő szarmata területen. Ugyancsak magasabb lehet a római anyag száma a frekventált kereskedelmi utak mentén illetve azok kereskedelmi szóráskörzetében. Ha egy település gazdag, vagy társadalmi, politikai szempontból fontos szerepet játszik a barbarciumban, nagyobb lehet a lakosságának a vásárlóereje, de éppen a fentiek miatt a római érdeklődés is felé fordulhat. A későrómai időben pedig a rómaiak barbaricumi katonai érdekeltsége miatt egyes régiókban megnő a római anyag mennyisége. Ugyancsak eseti elbírálás alá esik az anyag jellegének minősítése. A barbár területen megjelenő római anyagot ugyanis a kutatás egyaránt tulajdonítja kereskedelemnek, ajándéknak vagy zsákmánynak. 8 2 Kompolt az Aquincumból keletre kiinduló római út mellett feküdt, mely Porolissumba, leágazásával Debrecen felé illetve északra, a germán barbaricum felé vezetett. A lelőhely Aquincumtól 100-110 km-re fekszik. 8 3 A kereskedelmi útvonalakon a szárazföldön napi 18-22 km megtett úttal lehet számolni, ez tehát annyit jelent, hogy öt-hat nap járóföldre esett a tartománytól. A telepen a római kereskedők tevékenysége - a lelőhely keltezése alapján - az un. gazdasági fellendülés időszakára tehető. 84 Nem kizárt, hogy a nagyobb távolság ellenére a barbárok is meglátogatták néha a limes menti kereskedelmi központokat, így nem feltétlenül tulajdoníthatjuk a leletanyag egészét a római távolsági kereskedelemnek. 4.1. A római anyag eredete A római leletanyag egy része a barbaricumban a közeli tartományokból származik, más részét
