Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)
A szarmata telep értékelése (Vaday Andrea)
A SZARMATA TELEP ÉRTÉKELÉSE 181 mennyiségben van karcolt díszű kerámia a leletanyagban. (16. grafikon). A jól iszapolt korongolt kerámia után a durva házi kerámia csoportja jellemzi még a szarmata telepeket. Ide sorolhatók Kompokon a fazekak, fedők és tálak. Két csoportjuk különíthető el, a korongoltaké illetve a kézzel formáltaké. (17. grafikon) Kompokon a korongolt házi kerámia között csak fazék volt. Ezek között a legtöbb a homokos soványítású, illetve a homokkal kevert egyéb adalékanyagos edény. (2. táblázat) A fenti adatok százalékos ábrázolását mutatja a 18. grafikon. 2 A házi kerámia másik fajtája a kézzel formált edény fajta. Fazekak, tálak és fedólc egyaránt előfordultak közöttük. Ezeknél az edényeknél lényegesen változatosabb az anyag előkészítése, iszapolása, mint az előző csoportnál. Az alábbi táblázatban feltüntettük az agyag előkészítését az egyes edényfajtákon belül. (3. táblázat) Ez annyit jelent, hogy adalékanyag nélküli az anyag 69%-a, homokos soványítású 14 %, homokkal kevert kavicsos soványítású 7 %, kavicsos 5 %. A többi adalék igen kevés az anyagban. A soványító anyagok százalékos megoszlását mutatja a 19. grafikon. A továbbiakban a fentebb leírt adatok felhasználásával részletesebben tárgyaljuk a kompolti szarmata kerámiaanyagot. 1.1.2. A nyersanyag előkészítése 3 A kerámia készítésénél az agyagot először nedvesen eldolgozzák. Egyes esetekben soványító anyagot kevernek a nyersanyagba és avval alaposan összedolgozzák. A soványító adalékanyag elsősorban a kiégetett edény fizikai adottságait változtatja meg. Kémiai vizsgálatok hiányában a feldolgozásnál csak egyszerű megfigyelésekre támaszkodhatunk. 4 Jól iszapolt kerámiáról beszélünk akkor, ha a soványító adalékanyag nélkül igen jól összegyúrt és előkészített anyagból készült az edény. A szarmata anyagban a főzőedények kivételével az összes edényfajtánál előfordul ez a kerámiafajta. Soványításnál általános a homok és az apró szemű kavics, mint adalékanyag. A Kárpát-medencében a kelta és a római anyagban egyaránt előfordul ez a soványítási mód, azaz a technika nem idegen a Kárpát-medencében. A homokkal történő soványítás esetén a felület matt, kissé szemcsés lesz, - a kvarc szemcsék enyhe csillogást adnak az edény felületén - az edény pedig nagyobb hőre sem reped meg. A főzőedényeknél gyakori ez a soványítási mód. 5 Ugyancsak jellegzetes a kavicsos soványítás. Ilyenkor kisebb-nagyobb szemű szitált kavicsot használnak soványító anyagul. A római házi kerámiában ez meglehetősen gyakori iszapolási mód. A korai szarmata kerámiában eddig nem ismerünk rá példát. Pannónia szomszédságában anyag előkészítése Fazék Fedő Tál adalékanyag nincs 1104 37 2 agyagrögös 30 2 homokos 220 7 kavicsos 79 csillám, homok, kavics 6 homokos és kavicsos 117 homok, tufaszemcse 2 homok, agyagrög 1 agyagrögös, mangánszemcsés 24 1 kavics, mangánszemcsés 2 tört kerámia 11 3 agyagrög, tört kerámia és kavics 1 3. táblázat