Vaday Andrea – Bánffy Eszter – Bartosiewicz László – T. Biró Katalin – Gogältan Florin – Horváth Friderika – Nagy Andrea: Kompolt-Kistér : Újkőkori, bronzkori, szarmata és avar lelőhely Leletmentő ásatás az M+-as autópálya nyomvonalán (Eger, 1999)

A bronzkori lelőhely értékelése (Gogáltan, Florin)

172 GOGÄLTAN, F. A Makó-Kosihy-Caka kultúrában gyako­ri a sírba helyezett belsődíszes talpas tál. 1 4Ma­gyarcsanád-Bökény lelőhelyen a feltárt sír le­letei között egy belső díszes tál is volt és egy bronz tű is előkerült innen. 1 5 Mezőkövesd-Mo­csolyás sírjából három nagy edény került elő. 16 Schwechat-Brauerei lelőhelyen ennél több edényt, mégpedig ötöt tartalmaztak a sírok. 17 Tata-Tófarok lelőhelyen hét, 1 8 Budapest, III.-Aranyhegyi úton 1 9 pedig 12-13 edényt ta­láltak a sírokban. Oszéplakon (Krásnó) Kom­polt 14. lelőhelyhez hasonlóan a sírok elrende­zésére külön figyelmet fordítottak, és egy sírt kőszerkezet borított. 2 0 A hulladékgödör (7. objektum) alakja sza­bálytalan volt, átmérője 80 cm, mélysége 60 cm. Ahogy fentebb említettem, a gödröt 22 m távol­ság választotta el az 1. sírtól (8. objektum). Ez okozza az értelmezési problémát. A nagykiterje­désű feltárás ellenére más telepobjektum ugyan­is nem került napvilágra. Ebből két következte­tést lehet levonni: vagy igen magasan fekvő és ezért teljesen elpusztult telepről van szó, vagy a gödör az 1. sírhoz tartozik. A Makó-Kosihy-Ca­ka kultúra területén számos telepgödör került napvilágra. A szlovákiai területen feltárt gödrö­ket J. Vladár közölte. 2 1 Ezek különböző települé­seken kerültek elő (Cseke/Caka, Ipolykiske­szi/Malé Kosihy, Ersekújvár/Nové Zámky, stb.) és mindegyikük hulladékgödör volt. A gödrök­ről a legtöbb információt azonban a délkelet­magyarországi lelőhelyek adták. 1958-ban Gaz­dapusztai Gyula egy Csongrádtól 1,4 km-re fek­vő telepen, Csongrád-Sarok-tanyán 12 gödröt tárt fel. 2 2 Hódmezővásárhely mellett is számos ilyen objektum került napvilágra. Ezeket össze­foglalóan Kulcsár Gabriella közléséből ismer­hetjük. 2 3 Feltárások Hódmezővásárhely-Barci­rét lelőhelyen voltak. Azonban az itt a feltárt, szórt gödröket nem lehetett egy összefüggő tele­püléshez kötni. Ugyanez volt a helyzet János­szállás-Katonapart öt gödörből álló településén is. 2 4 Békés megyében több helyen is hasonlóan izolált gödröket tártak fel: pl. Battonyán, vala­mint Mezőgyán-Gépműhely és Szegha­lom-Környe lelőhelyeken. 2 5 Nemrégen Csányi Marietta ismertette a Tiszakürt-Homoki szőlők lelőhelyen feltárt öt települési gödröt. 2 6 Buda­pest, III.-Aranyhegyi útról 2 7 és Schleinbachról 28 kevés az értékelhető információ. A Táp-Borba­pusztán előkerült 13 gödör 2 9 és az Abda-Hár­masok lelőhelyen kiásott gödrök jól megfigyelt településhez köthetők. 3 0 Ugyanez állapítható meg Oszlár-Nyárfaszög 20 hasonló objektumá­val kapcsolatban. 3 1 A Makó-Kosihy-Caka kultú­ra településeinek egészére az elszórt, egyedülál­ló gödrök jellemzőek. 3 2 E gödrök mindegyikét nem lehet rituális gödörként értelmezni. Inkább kisméretű, rövid életű, elpusztult települések ha­gyatékát láthatjuk ezekben, ahol az egyéb telep­nyomok régészetileg már nem foghatók meg. Az elmondottak alapján tehát az a feltevé­sünk, hogy a Kompolt-Kistér 14. lelőhely gödrét a temetés szertartásakor ásott rituális gödörként értelmezzük, a kutatás jelenlegi állapotában sem­miképpen nem bizonyítható. Ugyanakkor nem lehet teljesen elvetni ezt az értelmezést sem. 2. Kerámia Abból kiindulva, hogy a három objektum egy­azon régészeti kultúrához tartozik, együtt tár­gyalom a bennük előkerült kerámia leleteket. Altalános megállapítás, hogy a kerámia a köze­pesen finom kategóriába sorolható. Mind a durva házikerámia, mind a finom áru hiányzik. Az edényeket a simított, de semmiképpen sem polírozott külső felszín jellemzi. Színük szür­kés, szürkésbarna, sötétszürke, vöröses, vörö­sesbarna, vörösesszürke. A soványításhoz ho­mokot, ritkán egészen finomszemű homokot és néha apró kavicsokat használtak. Az edényeket egyrészt oxidációs, másrészt redukciós égetés­sel jól kiégették. Az objektumokból származó kerámia több típusba osztható: megkülönböz­tethetünk fazekat, amphorát, tálat és csészét. 2.1. Fazekak Ide soroltam a 20 cm-nél nagyobb és a 14 és 28 cm közötti száj átmérőjű edényeket. Profiljuk alapján számos altípus különíthető el:

Next

/
Oldalképek
Tartalom