Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Cs. Schwalm Edit: A gyöngyöspatai viselet

az együttes tagjainak, és külön Hever Istvánnénak (sz. Hegedűs Erzsébet) a közreműködést a bemutató megszervezéséért. Gyermekviselet A kisbabát selyem síkos, singolt szélű pólyába, dunnikába fektették, amit rózsás szalaggal kötöttek át. A korozsmát: a keresztelői kisinget és neccelt főkötőt, valamint 2-3 m gyolcsot, 2 m szalaggal - a keresztanya vásárolta. A gyolcsot átkötötték a szalaggal - kislányoknak rózsaszín, kisfiúknak világoskék szín járt -, és hozzáfűzték a pólyához. így vitték keresztelni a kisbabát. Ha a gyermek meghalt, a korozsmába kapott vászon volt a halotti lepedője, ha életben maradt, kisinget varrtak belőle. A baba kelengyéjét a század első évtizedeiben az anyai nagyanya adta, ehhez 2 párna, 10 pelenka, 1 fékető és 1 piros szalag tartozott.

7 4-5 éves korukig a kislányokat és kisfiúkat egyformán öltöztették. Vászonból vagy gyolcsból készült egyenes szabású kisinget, szállás inget hordtak. Ünnepen csipkés vagy slingelt gallért, „kádlit" tettek az ing nyakára. 5-6 éves korukban kapták az „első igazi ruhát". A kislányoknak mellyedzős szoknyát varrtak (a szoknya és pruszlik egybe volt), a kisfiúknak vászongatyát. 10 éves koruktól a leányok galléros szoknyában jártak (derékpántba foglalt rakottszoknya). A szoknya alja belülről piros posztócsíkkal volt visszaszegve. Serdülőlányoknak a piros posztószegély a szoknya színére volt varrva. Női öltözet Az alsó ruha vászon pendel és ingváll, a félying (féling), melynek tű hegyére ráncba szedett ujját szatyinggal összehúzott pántba fogták, slingeléssel díszítették, jóval könyökük fölé ért. A 7 FÜLÖP Lajos 1969. 16.