Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)
Cs. Schwalm Edit: A gyöngyöspatai viselet
vászonpendel derekát hurkába felgyűrték, hogy az alsó- és felsőszoknya szépen álljon rajta. Hétköznap otthon két darab posztós aljú barhét vagy karton szoknyát vettek a pendel fölé. Az ingvállra hasonló anyagú mellényt, pusziit öltöttek. Derékig egyenes szabású, rávarrva egy lerakott-levasalt fodor. Ha valahová elmentek a háztól (pl. boltba, kútra, szomszédba stb.) még egy vagy két szoknyát vettek föl. A mellény fölé, ahhoz hasonló anyagból készült blúzt is ölthettek: egyenes ujjú, a pruszlikhoz hasonlóan deréktól fodros. Alján a szeges ellentétes színű. Pl. ha a blúz barna, a szeges zöld, hogy elváljon egymástól. Elejét és hátát is 6-8-10 forhamentli díszíti, és elől tíz gombbal záródik. (Ha nem volt meg a tíz gomb, azt mondták a tulajdonosára: fösvény, fukar.) A blúz gombolópántja is más színű. Hétköznap karton vagy kékfestő kötényt, kecelét kötöttek a szoknya elé. Az 1940-es évekig mellyedzős kötény a hétköznapi viselet. Az ünnepi női viselet rendkívül változatos és összetett. Az egri Dobó István Vármúzeum és a gyöngyösi Mátra Múzeum több viselet-együttest is őriz, kiállításain is bemutat néhány patai viseletet. Gyöngyöspata szép példája annak, hogy egy-egy közösség hogyan tudja szabályozni az öltözködését. Látjuk, hogy a helyi hagyományok milyen sokféle megoldást adnak az egymáshoz rendelt ruhadarabok variálásával a különböző alkalmak, állapotok kifejezésére. A díszes öltözetek felvonultatásának „seregszemléje" a templom. Nem véletlen, hogy pl. amikor Borsodszemerén a helyi plébános kitiltotta a selyemruhát, selyemkendőt, a cifrálkodást a templomból, a falubeli nők úgy reagáltak, hogy eladták ezeket a ruhadarabokat, mert máskor, utcai ruhának nem vették fel. ,^4 fehérnép csak a templom kedvéért öltözik." 8 A templomi ülésrend mellett a ruhák alapján is nyomon lehetett követni a jelenlévők MALONYAY-Dezső 1922. 152.
