Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Kecskés Péter: Gyöngyöspata mezőváros történeti borkultúrája

kívüli vermekben tárolhattak szőlőtörkölyt, de bortárolásra nem alkalmazták. Az Északi-középhegység más területein is a vermeket gabonatárolásra használták.

33 Nehezebb megválaszolni azt a kérdést, hogy a patai középkorban hol tárolták a bort. Szájhagyomány alapján a XV. századinak minősített lakóház alatti pincerendszert ismerünk az Arany János u. 10. sz. telken (11. kép).

34 A Maka család homokkőbe vájt, a nyílászárókat kváderkővel boltozott, dongaboltozatos pincéje több periódusban épült. Építészeti alakítása, magas pinceszellőző nyílása alapján XVIII. század végére datáljuk. Hely megjelölése nélkül utalás történt a XVII. századi pincére: félköríves dongaboltozattal 34 m hosszúságban a sziklából kivágták" 35 Mai ismereteink híján csak régészeti és építészettörténeti kutatások adhatnak felvilágosítást a középkori állapotokra. Ennek egyik területe a városmag házi pincéinek feltárása, ahogyan az történt Vácon és Pásztón.

36 A másik kutatási terület pedig a lyukpincesorok közül a váraljaiak. Ugyanis a néprajzi kutatások csak a XIX. század közepére tudnak összefüggő képet adni a bortárolás módjára és építményeire. A hazai pincés bortárolás múlt század közepi példája az utcai oldalról alápincézett, kőboltíves bejáratú gazdaház, amihez még járult „külső pince" is.

37 Azonban a jellemző az volt, hogy a „ház+pitar+komra" beosztású házhoz csak „tornácos pince" tartozott.

38 A lakóhely, a termesztés és tárolás helyének e megosztottsága nyilvánvalóan középkori eredetű. A mai, több mint négyszáz pince sorsa, ha nehezen is rekonstruálható, negyedüknek építési ideje a XIX. század második harmadára tehető. 33 KECSKÉS Péter 1989. 254-255. és uő. 1997. 205-206. 34 BAKÓ Ferenc 1997. 117., 135. 35 DERCSÉNYI Dezső-VOIT Pál 1978. 227. 36 MIKLÓS Zsuzsa 1996. és VALTER Ilona 1975. 37 KECSKÉS Péter 1970. 7-8. NMF 247279. 38 KECSKÉS Péter 1970.4-6.