Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Fülöp Lajos: A gyöngyöspatai nyelvjárás hang- és alaktani sajátosságai

Ami Gyöngyöspatát illeti, az említett részrendszeren belül a mátraalji nyelvjárástípushoz tartozik, még akkor is, ha ez a területi egység - a szomszédos községek közös és eltérő vonásait tekintve -ugyancsak viszonylagos. A község - mint a gazdag Árpád-kori kutatásokból ismeretes - történeti szempontból a megye egyik legkorábbi települése, a hajdani patai főesperesség központja, korabeli várral és templommal.

4 Előtörténetéről már Anonymus Gesta Hungarorumában olvashatunk: „... dux árpad in silua maira dedit terram magnóm edunec et edumenec ubi postea pota nepos eorum Castrum construxit. ex quorum etiam progenie longo post tempore rex Samuel descendit, qui pro sua pietate oba vocabatur.

,,s A Névtelen jegyző tudósítása után Patáról (Patha), mint helynévről az 1234/1242. évi adománylevélben hallunk először. A település neve török eredetű; voltaképpen személynévből keletkezett egyelemü magyar névadással.

6 A Gyöngyös előtagot később a közeli oppidumtól kapta, mint ahogy néhány más környező község is.

7 Nyelvjárási kutatópontunk a Mátra lábánál, Gyöngyöstől északnyugatra, 12 km távolságra fekszik. 1984-től hivatalosan is Gyöngyös városkörnyéki községe. Lakosainak száma 2842 (1996), többségük föld- és szőlőműveléssel, erdőgazdálkodással és bányászattal foglalkozik.

8 Dolgozatomban - a terjedelem szabta keretek között - a gyöngyöspatai nyelvjárás hang- és alaktani sajátosságait mutatom be, amelyek részben vagy egészben eltérnek a köznyelvi kifejezésmódtól. A nyelvjárási jelenségekre még 1959-ben figyeltem fel ebben a helységben. Evek során legfontosabb adatközlőim a kö4 KOVÁCS Béla 1974. 235-43., SZABÓ JÁNOS Győző 1984. 21-3. 5 JAKUBOVICH Emil-PAIS Dezső 1929. 41. 6 KÁLMÁN Béla 1973. 39., 160., KISS Lajos 1978. 547. 7 BOROVSZKY Samu 1909. 111., CSÁNKI Dezső 1890. I. 55. * GUSZMANNÉ NAGY Ágnes (szerk.) 1997. 553-4.