Cs. Schwalm Edit szerk.: Képek Gyöngyöspata mezőváros múltjából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 13. Eger, 1999)

Fülöp Lajos: A gyöngyöspatai nyelvjárás hang- és alaktani sajátosságai

vetkezők voltak: Berecz Károlyné 11 éves fm., Györgyi Erzsébet 50 éves fm., Józsa Jánosné 60 éves fm., Józsa László 18 éves tanuló, özv. Káposztás Józsefné 15 éves fm., Kiss Lászlóné 53 éves fm. és özv. Köteles Lajosné 60 éves fm. Módszertani szempontból az adatok egyszerű, szinkrontermészetű bemutatására és a jelenségek értelmezésére törekedtem, a hangjelölésben pedig a nyelvatlaszgyüjtés lejegyzési eljárását követtem. A nyelvjárástípus besorolási problémái A tájnyelvi sajátosságok bemutatása előtt részletesebben is ki kell térnünk azokra a gondokra, amelyek a mátraalji községek azonos típusba való besorolását megnehezítik. Imre Samu nyelvjárási tipizálása - a magyar nyelvatlasz anyagára támaszkodva elsősorban fonológiai-fonetikai szempontú.

9 A szerző a hangrendszerek vizsgálata mellett tekintettel van az egyes hangok megterhelésére, sőt a hangszín-realizációkra is. Szerinte a hangrendszer (fonémarendszer) a legfontosabb jellemzője egy-egy nyelvjárástípusnak, és nem is sorolható egy típusba két olyan helyi nyelvjárás, amelynek hangrendszere nem azonos. A megállapítás szempontunkból azért fontos, mert a mű - a rendelkezésre álló adatokat összegezve - arra a következtetésre jut, hogy Heves megyének ez a része (ti. amely az â, à határtól délre esik) dialektológai szempontból a magyar nyelvjárásoknak egyik legszínesebb, ugyanakkor a legváltozatosabb területe.

10 A tájnyelvi tarkaság miatt a szerző maga sem mert határozottabb típusjelölésre vállalkozni. Ezért használja a Zagyva-Tama-Tisza vidék nyelvjárásai összefoglaló elnevezést, és a terület helyi nyelvjárásait az átmeneti típusok közé sorolja." 9 IMRE Samu i.m. 63. 10 Uő. i.m. 359. " IMRE Samu i.m. uo.