Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Gyimesiné Gömöri Ilona: A hevesi dinnyetermesztés

(Mihalik, Ritz, Bóta), de alapos következtetés ebből csak további kutatás után vonható le.

8 A XIX. században, sőt a XX. század elején Hevesen nemesi közbirtokosság működött, földjeik egy részét - főleg az ún. „bornyújárás" - időnként felosztották dinnyetermelés céljára. Egy évi dinnyetermés hasznából a közbirtokosság magtárépületet tudott emelni.

9 Egy holdon az időjárástól függően 200-500 db dinnye termett, ezt százanként adták el jó haszonnal. A századforduló idejére a gyeptörések elfogytak, a parasztság mind kevesebb területen tudott dinnyét termelni. A legnagyobb dinnyetermelők a nagybirtokosok lettek. Hevesen a legnagyobb kiterjedésű, 3000 holdas birtok ekkor Coburg Fülöp hercegé volt, bérlője Braun Sándor. Csak ezen a birtokon, 250 holdon termesztettek dinnyét.

10 A másik nagy termelő Reményik István volt, aki birtokán Heves és Erdőtelek között - tudatos fajtaválogatással kiváló dinnyét termelt, 1907-ben a budapesti dinnyekiállításon állami ezüstérmet is nyert.

11 Hatalmas szállítmányok indultak a helyi vasútállomásról Budapestre és Galíciába.

12 A visszaemlékezések szerint Braunék voltak az elsők, akik a Herceg-tagra csányi dinnyéseket hívtak a nagyobb siker előmozdítása céljából.

13 1924-ben Bálint Sándor csányi dinnyés települt Hevesre, ö volt a legelismertebb szakértő, napjainkig „Dinnyés Sándor"-ként emlegetik. Gyermekei ma is itt élnek. 8 HMK. H. 98.1.68., H. 98.1.72. Közbirtokossági dobolási számadások 1846. HMK. H. 98.1.35. Közbirtokossági gyűlések jegyzőkönyve, 1836. 10 BOROVSZKY Samu, 1909. 232. 11 BOROVSZKY Samu, 1909. 232. 12 BOROVSZKY Samu, 1909. 161. 13 A csányi feles dinnyések egy-egy szezonra elszegődő vándorlása a századforduló éveitől egyre tömegesebbé vált. Lásd: BOROSS Marietta, 1957. 1959.