Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Veres Gábor: Népi kézművesiparok Hevesen

- szabó (sartor): 4 fö - csizmadia (cothunarius): 3 fő - kőműves (musarius): 3 fő - lakatos (faber serarius): 2 fő - ács (asciarius): 2 fő - asztalos (arcularius): 1 fő - kerékgyártó (carpentarius): 1 fő - mészáros (lanio): 1 fő - szíjgyártó (conunarius): |_fö 12 féle iparban 32 mester dolgozott. A magyarországi céhes kézműipar forrásanyagának katasztere szerint elvégzett iparági besorolás alapján a ruha-textilbőriparban dolgozott 1828-ban a hevesi iparosok közül 18 fő, az összes mester 58%-a. Érdemes összevetni ezt az arányt az országos adatokkal, amely azt mutatja, hogy Magyarország piacközpontjaiban dolgozó iparosok 54%-a ruha-textil- és bőripari szakmákban dolgozott. Hasonló arányokat mutatott ki Assmann német kutató, ebben a korszakban a hannoveri fejedelemség négy városában (53,6%), Kaufhold Poroszországban (53,1%). Az említett iparágakban dolgozók hevesi, magyarországi és a német nyelvterületről - azonos időszakban vett adatok alapján észlelt párhuzamokra - a takácsok esetében is érdemes kitérni. Itt a magyarországi arány 13%, a poroszországi 17%, Hevesen pedig 16% volt. A történelmi fejlődést, földrajzi helyzetet tekintve különböző területeken tapasztalható hasonló arányból Kaufhold azt a következtetést vonta le, hogy feltehetően ez a struktúra az iparosítás előtti kézműves ipar egyik jellemzője. A Hevesen mért hasonló százalékos arányok tükrében - az 1828. évi összeírás alapján - a mezőváros vonzáskörzetéhez tartozó települések kézműves iparszerkezetének elemzése is szükséges lesz a további következtetések levonásához. A XIX. század második fele a gyáripar kialakulása és egyúttal a céhek végleges felbomlásának időszaka Magyarországon. He-