Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Veres Gábor: Népi kézművesiparok Hevesen

vesén ebben a korszakban sem jött létre olyan nagyobb ipari üzem, mely a település gazdasági életére döntő hatást gyakorolhatott volna. Az itt élők háztartásának és gazdaságának megnövekedett szükségleteit - a megélénkülő kereskedelem mellett - továbbra is a helyi iparosok elégítik ki. Az Altalános Ipartestület 1908-ban alakult meg 150 taggal. A település lakossága ekkor 9128 fő (1910). A lakosság száma az 1828. évinek közel két és félszeresére, míg az iparosok száma több mint hatszorosára nőtt. Az önálló iparosok száma 209 fő (178 férfi, 31 nő). Még jelentékenyebb a növekedés, ha az iparral foglalkozók között a segédeket is figyelembe vesszük. 1828-ban 31 önálló mester 14 segéddel dolgozott (45 fő). A XX. század első évtizedében 209 önálló iparos mellett 212 fő segéderő dolgozott, így Hevesen ipari jellegű munkát összesen 421 fő végzett, mely több mint kilencszeres növekedést jelent. A lakosságszám növekedése mellett az iparosok számának gyarapodása Heves vonzáskörzetének bővülésével magyarázható. Ehhez nagyban hozzájárult a vásártartási jog, melyet I. Ferenc adományozott 1833ban. Az iparosok gazdasági súlyával párhuzamosan növekedett meg a helyi társadalomban betöltött szerepük is, ami - szemben a földművesekkel - magasabb iskolázottságukkal is magyarázható. 1895-től 1945-ig újabb 150 iparengedély kiadására került sor, ami azt jelenti, hogy az iparosok száma csak kisebb emelkedést mutat a századfordulóhoz képest. Voltak olyan periódusok, amikor átmenetileg csökkent a számuk (gazdasági válság, háborús évek). Hevesen a századforduló és 1945 között az önállóan dolgozó kézműves iparosok száma (segédek nélkül) 185 és 240 fő között ingadozott. Ebben az időszakban az iparos szakmák száma is jelentősen növekedett a XIX. század első feléhez képest, amikor 12 különböző ipartevékenységet írtak össze. A milleneum és 1945 között ez a szám 30-ra bővült. Az ötven esztendő (1895-1945) alatt kiadott iparengedélyek alapján Hevesen a legnagyobb számban a cipész ipart űzték (19 fő), ezt követi a kovács (14 fö), férfiszabó (12 fő),