Cs. Schwalm Edit szerk.: Fejezetek Heves népéletéből (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 12. Eger, 1998)

Gyimesiné Gömöri Ilona: A hevesi dinnyetermesztés

Ezután következhetett a gyepkocka-vágás. A célra olyan réti gyep volt alkalmas, ahol a gyökérzet a kockát összetartotta, nem esett szét. Hevesen és környékén szinte mindenhol találtak ilyen gyepet, még a szikes pélyi határban is foltonként. Március elején a hasítóval felhasították a földet, a szedővel 7x7 cm-es földkockákat vágtak, gombos villával szekérre hányták és a melegágyhoz szállították. Ott sűrűn egymás mellé rakták füves részükkel lefelé. Deszka segítségével tömörítették, majd belocsolták. A kockákba a furkóval lyukat fúrtak és a magot belehelyezték. Puha földdel Jetelkelték", majd rátették az üvegrámát. Alulról a trágya, felülről a nap melege melegíthette a magot. A megfelelő hőmérsékletre vigyázni kellett, hogy 20 °C fölött legyen. A hideg ellen az üvegre „hasurát" terítettek. Ez zsúpszalmából készült úgy, hogy az egymás mellé helyezett szálakat három helyen összefonták. Amikor a palánta négy levelet növesztett és kb. 5 cm-es törzse volt, a földre szállították. A sorolóval - a tarlógereblyéhez hasonló eszköz - sorokat húztak, majd kétlépésenként fészkeket készítettek, belé trágyát helyeztek, erre tették a gyepkockás palántákat. A kiültetett növényt háromszor kellett kapálni. Az utolsó kapálást horolóval végezték, hogy ne sértsék meg a dinnye gyökereit. A sorközöket ekekapával művelték, amit a helyi kovács készített. Mélységét a gazda maga állította be. A dinnye szárát az utolsó kapálásnál több helyen leföldelték rögzítés céljából. Amikor elérkezett az érés, az első dinnyéket héjukba karcolt betűvel vagy csíkkal jelölték meg, ezt magnak szánták. Több termelő nevének kezdőbetűivel is ellátta a dinnyéket, szegekkel vagy hajlított lemezzel kivert bélyegzővel. Ez bizonyos fokú védelmet jelentett a lopások ellen, továbbá ha eladáskor az áru átvételénél kifogás merült fel, könnyen megtalálták a dinnye gazdáját. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogyan lehet megállapítani a dinnye érettségét. Ez a sárgadinnyénél a könnyebb, mert színe, édes illata és könnyen leváló szárvége elárulja. A görögdinnyénél a színt, a súlyt és a hangot együttesen kell értékelni. Akkor jó, ha