Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Petercsák Tivadar: Erdei foglalkozások, famunkák a mátrai szlovák falvakban

fából készült mezőgazdasági szerszámok készítésével foglalkoznak, amelyeket azután az Alföldön adnak el. Végül a hutaiak ősei is hozhattak magukkal a régi településeikről olyan szókincset és eljárásokat, amelyet az itt elsajátított famegmunkáláshoz tudtak alkalmazni. A XIX. század közepén a volt üvegfúvók többféle megélhe­téssel próbálkoztak. Ezek egyike volt a famegmunkálás. Az 1850­es években még csak néhányan foglalkoztak faeszközök készítésé­vel. Ebben az időben szérűgereblyét (humenné hrablé), kampósfo­gú gereblyét (krivozubé hrablé), szelelőt (vejacka), nyírfaseprűt, hasított favillát és fazsindelyt készítettek. A hatékonyabb termelést ekkor még a fakitermelés kezdetleges technikája is gátolta.Nem is­merték a fürészt, és a legvastagabb fákat is fejszével vágták ki. Ezért a legtöbb faeszközt fiatal fatörzsekből, illetve idősebb fák ágaiból készítették. így a fiatal fák szálegyenes törzseiből lettek a seprőbe, rokkába való nyelek, a fiatal fák kétágú törzséből készült a gereblyék nyele, a tilók és guzsalyok talpa, a görbén nőtt törzsekből villák, hajlott kapanyelek, a görbe ágakból a kaszanyél fogantyúi készültek. A fűrészt az 1870-es években kezdték alkalmazni, de csak az 1880-as években terjedt el. Ekkor 13 faeszközkészítő dolgozott a faluban, akik között már specialisták is voltak (pl. két szek-rénykészítő). A szuhahutai fafaragók fogékonyak voltak a technikai újítások iránt, és az igényeknek megfelelően változtatták a termékek körét. Az 1880-as években kezdték készíteni a fogas gereblyét és a jármokat, illetve a gereblyéknél vas fogakat alkalmaztak. Egy ekkor ideköltözött vízimolnártól tanulták meg a fűrészelt és gyalult deszkák használatát. Mindezek ellenére a szuhahutaiak a XX. század közepéig a régi módszerekkel dolgoztak. A fűrész alárendelt jelentőségű eszköz, a gyalut is csak néhány ember használja, az esztergagépet pedig nem is ismerik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom