Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Bakó Ferenc: A szlovák népi építkezés sajátosságai a Mátra alján

belépés csak így biztosítható. Az egyetlen erre alkalmas háznak azonban csak szerkezete és belső kialakítása volt eredeti, homlokzatait már századunkban némileg átalakították. Ezek restaurálása, helyreállítása miatt volt szükséges Kisnána múlt század végi lakóházait tanulmányozni, de ez a munka jól beillett akkori kutatási tevékenységembe. 1955-től mintegy húsz éven át végeztem helyszíni és történeti kutatásokat Heves megye népi építészetéről és ennek eredményei három munkában, könyvben és számos tanulmányban jelentek meg. A „Heves megye műemlékei"-nek három kötetében a megye minden településének építkezését leírtam összefoglalóan és a jelentősebb épületeket önállóan is. Örömmel tapasztalhattam néhány napja, hogy a megyei műemlékek köteteit Domoszlón a polgármesteri iroda könyvespolcán vettem észre. A tudományos céllal végzett munka tehát a község igazgatásban gyakorlatilag is érvényesülhetett. Később egy külön tanulmányban önállóan is megvizsgáltam a megye nemzetiségei, így a németek és a szlovákok építkezési gyakorlatát, elsősorban a helyszínen végzett kutatásaim, megfigyelések, leírások és műszaki felmérések alapján. A kérdést ilyen formában, tehát a két nemzetiséget egymás mellett vizsgálva azért volt tanulságos tárgyalni, mert a mai, pontosabban jelenkori németek és szlovákok ősei nagyrészt egy időben, a XVIII. század folyamán költöztek a Mátrába azokra a helyekre, amelyek a török hódoltság alatt elpusztultak. Az alkalom és a korszak azonossága tehát bizonyos kulturális, építészeti egyezéseket tett valószínűvé, bár ezek mind nem igazolódtak be. Az öt német és az általam vizsgált négy szlovák falu újjátelepülése ugyanis nem azonos körülmények között zajlott le. Amíg a németeket nagy uradalmak szervezett formában telepítették be, addig a szlovákokból kisebb birtokosok több hullám-ban hoztak csoportokat, illetve a szlovákok kisebb létszámú, szinte családi szervezetekben vándoroltak be. Ezek az egymástól eltérő történelmi viszonyok több irányban is gyakoroltak hatást a népi kultúrára, de ezekből csak kettőt