Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Bakó Ferenc: A szlovák népi építkezés sajátosságai a Mátra alján

említek meg. Az egyik: a nagybirtokosok fejlettebb telepítési módszereket alkalmaztak, így a folyamatokról több írott emlék maradt az utókorra; a szlovákokat telepítő kisebb birtokosoknak viszont alig volt irattára, történetükről tehát jóval kevesebb oklevél, irat maradt meg. Másodszor: a németek ismeretlen helyre jöttek a Kárpát-medencébe, letelepedésüket, építkezésük módját pedig erősen befolyásolta a nagybirtokos; a szlovákok előtt új lakóhelyük nem volt teljesen ismeretlen, mert sok száz éve lejártak idénymunkára vagy vándoripar űzésére a magyarok lakta területekre. Sőt, voltak közöttük, akik vegyes lakosságú tájról érkezvén, beszélték is a magyart. Ezek a különbözőségek és megegyezések érthetővé teszik, miért különbözött a németek házkultúrája annyira a magyarokétól és ugyanakkor miért volt hasonló ugyanez a szlovákoknál és a magyaroknál. Az újkori szlovák bevándorlás összesen 45 Heves megyei települést érintett, de a telepesek nagyobbrészt magyar többségű helyekre érkeztek, ahol rövidesen asszimilálódtak. A szlovák többségű falvak is már a múlt század elején kétnyelvűvé váltak, majd teljesen áttértek a magyar nyelv használatára. Vizsgálatom azokra a falvakra terjedt ki, amelyek századunk derekán még kétnyelvűek voltak, tehát többé-kevésbé beszéltek szlovákul. Ezek a falvak a Mátra lábainál helyezkednek el, mint Kisnána, Domoszló, Markaz és távolabb Szajla, valamint Mátraszentimre. Mind a középkortól ismert település, kivéve Mátraszentimrét, amely csak századunk derekán alakult községgé. Településük vizsgálatához nagy segítséget nyújt a Heves megye földrajzi nevei című több kötetes kiadvány (Pelle Bélánétól), településük történetét pedig Soós Imre dolgozta fel. Az újkori szlovák telepítésű falvak többnyire a középkori, pusztán álló helységek területére épültek Markaz kivételével, amely attól északra, de a közelben újult meg. A régi helyet a mai települé-sen kívül a Pusztatemplom földrajzi név jelzi. A falvak lakatlanok voltak, egyedül Domoszlón élt fél portának megfelelő lakosság, ta-lán egyetlen család, de forrás hiányában is gyanítható,