Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Bakó Ferenc: A szlovák népi építkezés sajátosságai a Mátra alján

Bakó Ferenc A SZLOVÁK NÉPI ÉPÍTKEZÉS SAJÁTOSSÁGAI A MÁTRA ALJÁN Az ország északi hegyvidékén élő szlovákok népi kultúrája, s ezen belül építkezése, településmódja alig ismert, kevéssé kutatott téma. Ezzel foglalkozó adatokat elsősorban a megyei monográfiákban, helyismereti leírásokban lehet találni, de egyes fejezeteik csupán utalnak a szlovákokra. Elsősorban a magyarsággal foglalkoznak és szinte csak a párhuzamok vagy az eltérések érdekében mutatnak rá a nemzetiségekre, így a szlovákokra is. Kivételt képez az első ilyen jellegű leírás 1735-ből, amely igaz, hogy csak röviden, de megemlíti a szlovákokat. Annak tulajdonítható ez, hogy a mű szerzője, szerkesztője Bél Mátyás a régi Felvidék - ma Szlovákia vegyes lakosságú területén született és működött. Érdeklődési köre, ismeretei tehát multinacionálisak voltak. A szlovák népélet és tárgyi műveltség leírása megjelenik még a településformákról, a népi építkezésről írt munkákban, ám itt az építészeti értékek felkutatása, leírása az alapvető cél, függetlenül azok etnikai jellegétől. Hasonló eredményeket hoztak még a felföldi magyar népi csoport, a palócság komplex kutatásai, így a Börzsöny hegység népességéről írt, vagy a Palócok című, négykötetes monográfiák. Mind a két kiadvány tartalmaz építészeti, településtudományi tanulmányokat, bennük a szlovákokra vonatkozó adatokkal, utalásokkal. Rátérve végül a magam kutatásaira, eredményeire, amelyek ennek az előadásnak is alapjául szolgálnak, elmondhatom, hogy több alkalommal írtam a szlovák népi építkezésről és falvaik megjelenési formájáról, telkeikről. Figyelmemet erre a témára Kisnána keltette fel, amikor a vár romjainak feltárása és helyreállítása során felvetődött annak szükségessége, hogy a várbejárat előtt húzódó portát és építményeit ki kell sajátítani, mert a romok területére a