Cs. Schwalm Edit szerk.: Szlovákok Heves megyében (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 11. Eger, 1996)

Nemes Lajos: Szlovákok XVII-XVIII. századi Heves megyei betelepedésének vázlata

1712- ben a Kishont vármegyei Nyustyáról Hortra, a (Nagy) Hont megyei Egyházasmarótról Gyöngyösre, a Nógrád megyei Nagyszellőről Csányba és Nagyrédére, Karancskesziből Hatvanba és Hortra, Gácsfalváról Nagyrédére; 1713- ban a Kishont megyei Rimabányáról Karácsondra, a Nógrád megyei Tarnócról Hatvanba; 1714- ben a Kishont megyei Fűrészről és Tiszolcról Domoszlóra, a Nógrád megyei Kálnóról Gyöngyössolymosra, Megyerről pedig Szurdokpüspökibe; 1715- ben a Kishont vármegyei Orlajtörékről Karácsondra, Klenócról Kápolnára, Pokorágyról Nagyrédére, Kraszkóból Tarnaleleszre, Rimabányáról Vámosgyörkre, a Nógrád megyei Nagyszellőről Nagyrédére; 1716- ban a Gömör megyei Királyhegyaljáról és Nagyrőcéről Kisnánára (Felsőnánára), a Kishont megyei Klenócról Halmajra és Kápolnára, Nyustyáról Hortra Susányból Tarnaszentmáriára, a Nógrád megyei Csalárról Gyöngyöshalászra, Ságújfaluból pedig Hortra; 1717- ben a Gömör megyei Visnyóról Tarnaszentmáriára, a Kishont megyei Rimabányáról Domoszlóra, Alsószkálnokról Recskre, Kraszkóról Tarnaszentmáriára, a Nógrád megyei Nagylibertséről Gyöngyöspatára, Panyidarócról Maconkára, Nagyfaluból pedig Tarnaőrsre; 1718- ban a Gömör megyei Visnyóról Tarnaszentmáriára, a Nógrád megyei Karancskesziből és Vámos új fal várói Hortra; 1719- ben a Gömör megyei Visnyóról Tarnaszentmáriára, a Kishont vármegyei Válykóról Hortra, a Nógrád megyei Ságújfaluból Csányra, Gácsfalváról Mátramindszentre, Komáról Szűcsibe, Garábról pedig Tarnaszentmáriára; 1720- ig a Gömör megyei Murányszabadiból Párádra, Murányaljáról és Ratkóról Tarnaszentmáriára, Balogrussóról Tiszanánára, Agostonlakról Zagyvaszentjakabra, a Kishont megyei Likérről Atányba, Rimakokovárói és Rimaszabadiból Domoszlóra, Kecegéről Erkre, Kraszkóról Kápolnára és Terpesre, Orlajtörékről Kápolnára, Rimabányáról Kápolnára és Terpesre, Fűrészről Ter