Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)

Bakó Ferenc: Újabb ismeretek a palócságról

lókhoz csatlakozott kabar-kumánok szétszórt szláv népességet találtak a Felföldön, amely behódolt nekik, később pedig beolvadt, de ahol többségben éltek, nem kényszerültek asszimilációra. A kabar vezérek leszármazottai az egész középkoron áí birtokolták a Felföld keleti felét és Aba Sámuel királytól eredeztették magukat, népeik egy része pedig valószínűleg a XI. században a dél-orosz steppéről bevándorolt polovec néptörzsről kapta palóc megnevezését. A XVI. század derekától ismeretes családnevek elemzéséből kitűnik, hogy a centrum falvait mind magyarok lakták, csekély szláv jelenléttel és a települések folyamatossága az Árpád-kortól bizonyítottnak látszik. A történelmi sors közösségét megzavarta a törökök megjelenése és uralma, majd az elnéptelenedett területek új lakossággal való betelepítése. A palócok egy része elköltözött hazájából a Nagyalföldre, helyükre pedig nem palóc, főleg szlovák telepesek jöttek. Mindez a centrum lakosságát csak részben érintette. A történeti vizsgálatokat az antropológia eredményei egészítik ki annyiban, hogy a jelenkori lakosság embertani jellemzőiben a törökös elemek többsége mellett finn-, ugor- és szláv vonások ismerhetők fel. A harmadik rész, a palóc tájszólás vizsgálatát elősegítette a Magyar Nyelvatlasz megjelenése, amely kisebb intenzitással, de foglalkozik a palóc népnyelvvel is. A monográfia ezen túl 5 nyelvjárási elem révén tett megállapításokat, például azt, hogy a centrum nagyjából egységes, de az illabiális a és á hangok jelenléte néhány helyen nem mutatható ki. Ez a jelenség valószínűleg a tájszólás „korszerűsödésével", a városi beszédhez való közeledésével függ össze. Az archaikus elemeket őrző palóc nyelv folyamatosan veszít sajátosságaiból, bár pl. a lakodalmi szókincsnek 242 szócikkéből 160 kifejezés máshol ismeretlen. A negyedik téma, a népi műveltség társadalom témakörében igyekeztünk megkeresni, bemutatni azokat az elemeket, amelyek a palóc népi csoportra nézve jellemzőnek tarthatók. Általában a specifikumokat, a palóc vonásokat nem annyira a fő ágazatokban, mint inkább az apró, kevésbé fontosnak tűnő vonásokban Laláltuk meg. A korábban egységesnek vélt palóc kultúra helyett ezért - mint említettem - számos kisebb műveltségi kör létét állapít-