Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)
Bakó Ferenc: Újabb ismeretek a palócságról
hattuk meg, amelyeket a kis variánsok különböztetnek meg egymástól. A települések formái között sajátos a hegyvidéki szálláskertes típus, melyben a gazdasági udvarok egy csoportban, a falutói távol fekszenek, ennek egy változata pedig a csüröskertes települési mód, melyben a csűrök közvetlenül a belterület mellett húzódnak. Néhány kutatópontunkon (Mátraderecske, Mikófalva, Karancskeszi) a nagyobb nemzetségek határba kihelyezett tanyái középkori településmódot őriznek. Építkezésben palócnak tekinthető az egész Felföldre is jellemző belülfütős, kürtös-kemence mellett a háromsejtü alaprajzi beosztás és benne a hideg női lakókamra. A ház középoszlopa, a szelementartó ágas csökevényeként, több helyen használatos a Kárpátmedencében, bár bizonyos kultikus elemek nélkül, amelyeket csak a palócföldről ismerünk. Említésre méltók még a Mátra egykori faházépítő központjai és a siroki kőfaragók tornácoszlopai, amiket a szakma mesterei nagyobb területen terjesztettek el. A Felföldről írták le hazánk legtöbb kőbe vájt építményét: lakásokat és borospincéket. A Felföldnek nincs önálló agrárkultúrája, nyugati széle a Kisalföldhöz, a keleti pedig a Nagyalföldhöz kapcsolódik. A középkor óta jelentős a szőlőmüvelés, a bortermelés, ami meghatározza ? palócok és más csoportok termelési szerkezetét is. Etnikai sajátosságnak tekinthető azonban az egyes, gazdasági munkákhoz kapcsolódó néphit és folklór-elemek, pl. a búza vetésekor, vagy az első kenyér megszegésekor a falu egész lakosságának részvételévé'. Több etnikai specifikum fedezhető fel a táplálkozás, az étkezési szokások körében. Hétköznap leginkább fötí tésztákat és pépes ételeket fogyasztanak, közöttük számos helyi variáns van, d;- jelentősek a sajátos ünnepi tészták, kalácsok is. Feltétlenül idetartozik a Mátra és a Bükk vidékének ostyaszeru, sült tésztája, a „molnárkalács" (vagy „gürd"), aminek elterjedését a molnárok indíthatták el. A molnárkalácshoz hasonlóan egyes népszokásokhoz kapcsolódik a csigaformára összetekert, cukorral, mákkal leszórt kalács, a „fent.ő" vagy „ferentő", ami az egész palóc tájon kedvelt süteménynek számít Ugyancsak népszokás, a lakodalom kísérője a nagyméret ; menyasszonyi kalács, aminek két ío formája van. A fonottkalács M
