Petercsák Tivadar szerk.: Palócok régen és ma (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 9. Eger, 1994)
Bakó Ferenc: Újabb ismeretek a palócságról
4., szellemi és anyagi műveltségének, társadalmi szerkezeiének vannak-e sajátos, összetartó vonásai; 5., van-e öntudata, tehát másnak érzi-e magát mint szomszédai, a más táji csoportokat képező magyarok, vagy a más nemzethez tartozó szlovákok? Ebből az öt kérdéskörből első a közös haza, a Palócföld fogalma. A néprajzi és nyelvészeti irodalomban erre több teória született meg, de monográfiánk egy újabb változatot dolgozott ki. Éhnek megfelelően a Palócföldet az eddig feltárt népmüveltségi és dialektikai jelenségek elterjedése alapján egy centrális tájra, egy központra és az őt körülvevő kistájakra osztottuk. A centrum: a Balassagyarmat —. a szlovák határ - Putnok; ill. délen a Mátragerinc - Eger földrajzi pontokkal határolt terület 20 települése. E központi táj kultúrája fő vonalaiban egységes, részleteiben azonban több eltérést tartalmaz. így a centrum palócsága 3 zónára és ezeken belül 13 kistájra oszlik, mert a 20 kutatópont egy része több települést is képvisel, amelyekkel szorosabb néprajzi rokonságban van. A kutatás a centrumon kívül s azt körülvevő elhelyezkedésben, egy palócosnak nevezhető övezet létét bizonyítja, amely Magyarországon belül 10, Szlovákiában pedig 9 kistájat ölel magába. Kívül esik ezen a régión az a 1 16 település a Nagyalföldön, amelyet a XVIII. században palócok - és részben szlovákok telepítettek újjá. A palóc műveltségi régió ilyen nagyfokú változatossága, rokoni jellegén belül ennyire heterogén volta új felismerés, bár kutató elődeink is észrevették már, hogy ezen a tájon sokszor egyes szomszédos falvak is különböző kultúrát hordoznak. Monográfiánk rendszerezte ezt a sokszínűséget, de okát nem mindig tudta adni. Megjegyzendő, hogy a nyelvjáráskutatók még csak hat kisebb zónára bontották a palóc nyelvjárási régiót, s ebből egy a néprajzban centrumnak nevezett Mátravidék volt. Második kérdésünk a közös történelem, a közös múlt, amelynek kezdetét, a csoportnév kialakulását, magyarázatát a kevés írott forrás miatt némi bizonytalanság és vitatható feltevések veszik körül. A monográfiában megnyilatkozó nézetek szerint a honfogla-