Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Szántó Lóránt: Fejezetek Boldog község történetéből

Horthy október 15-i kiugrási kísérlete után a nyilasok kerültek hatalomra. Boldogon is megélénkült a nyilaskeresztes mozgalom. A pártnak mindössze 16 tagja volt, akik azonban semmilyen komolyabb tevékenységet nem hajtottak végre. A községben nem volt egyetlen zsidó sem, így deportálásra nem került sor. A front közeledtével elrendelték a község kiürítését, de ezt a boldogiak megtagadták és maradtak. A 2. ukrán front csapatai november elején már Jászberény—Hatvan irányába törtek előre. A németek a nagy veszteségek és az egyre erősödő szovjet nyomás miatt november 16-án visszavonták csapataikat a Mátra és Bükk déli lejtőin kiépített "Karola-állásba". A 7. Gárdahadsereg csapatai november 16-án felszabadították Jászfényszarut és reggel megkezdték az előnyomulást Boldog felé. Kél irányból közeledtek. Az egyik szárny a Zagyva töltése mögött nyomult előre, a másik szárny a Galga mentén, a fényszarusi erdők mögött vonult Tura irányába, majd a Zsámboki úton tört előre Boldog felé. A német utóvédek rohamlövegekkel védekezve megpróbálták a szovjet csapatokat megállítani — sikertelenül. Bár sok szovjet katona elesett, reggel 8 óra körül benyomultak a faluba és délután 3 óráig a Liget utcaZagyva utca vonaláig megtisztították a falut a németektől. A németek azonban még másnap is tar tolták a falu északi részét és csak 1944. november 19-én szabadult fel teljesen a község, amikor a frontvonal már Hatvan előtt állt. A harcok alatt megsebesült szovjet katonákat az iskolába szállították, ahol többen meghaltak. Őket a templom és az iskola között temették el. 92 katonát és tisztet az öreg temetőben, több katonát és a ma is Boldogon nyugvó Gajduk Grigorij Moleszevszk hadnagyot az akkori újtemetőben temették cl. A község felszabadítása után a front megállt Halvan elölt. Boldogon a községet felszabadító 2. ukrán front 27. Gárda lövész.rndlestc Loszev, G. B. vezérőrnagy parancsnoksága alatt állomásozott. November 26-án felszabadították Hatvant, s megkezdték erőik összpontosítását a "Karola-állás" áttörésére. Ekkor ürítetlék ki a Kossuth Lajos utca elejét és a 7. Gárdahadsereg parancsnoksága — M. Sz. Suniilov vezérezredes vezetésével - itt készítette elő a december 5-i áttörés terveit.