Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Szántó Lóránt: Fejezetek Boldog község történetéből

1944. december 5-én 10 óra 45 perckor 8 lövészhadosztály, 70 harckocsi és 2074 löveg és aknavető harcbavetésével Kartal és Heréd között áttörték a németek vonalait és a támadást gyorsan továbbfejlesztették Vác—Ipolyság—Balassagyarmat irányába. A 6. Gárda harckocsizó hadsereg 350 harckocsival segítette a támadást. Ettől kezdve a község megszűnt hadműveleti terület lenni. A falu lakossága már csak útjavítást, rakodási munkákat végzett a szovjet alakulatoknak. Bár a front elég gyorsan áthaladt a községen, a halotti anyakönyv szerint tízen haltak hősi halált itt: 1944. január 11-én Hünner János, m. kir. repülő-törzsőrmestert légiharcban lelőtték, szeptember 20-ánSzékely István MÁV-pályamunkás bombarobbanás következtében, november 17-én özv. Dudás Istvánné (53 éves) aknaszilánk, november 29-én Bugyi Pálné (46 éves) aknaszilánk, november 23-án Kovács György (52 éves) aknaszilánk, december 18-án Csomor Istvánné (65 éves) aknaszilánk, 1945. január 2-án Mistet József (20 éves) bombaszilánk, április 8-án Budás László (24 éves) aknaszilánk, május 5-én Tóth Borbála (7 éves) kézigránátszilánk okozta sérülésekbe halt bele. Két nappal a község felszabadítása előtt egy magyar szakaszvezetőt, Baráth Mihályt (27 éves), aki a frontról menekült, a németek agyonlőttek a Zagyva utcában. Könnyebben vagy súlyosabban sebesültek még Gál István, Püspöki Lajos, Kolozsvári István és Nagy Piroska (Makádi Ferencné). A szovjet hősi halottakat ~ Gajduk Grigorij Moleszevszk kivételével - később exhumálták és Hatvanban temették el. Élet a felszabadulás után A felszabadulás után a régi községi vezetés nem merte a falu irányítását vállalni, ezért 1945. február 18-án megalakult a helyi Nemzeti Bizottság Dányi István elnökletével. Tagjai Deák József községi bíró,