Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)

Szántó Lóránt: Fejezetek Boldog község történetéből

tult falu helyét is megtaláltuk dr. Nagy Árpáddal, ahol XIII. századnál fiatalabb kerámiaanyagot nem találtunk. Valószínűnek tartjuk, hogy a templom és a falu a tatárjárás idején pusztult el. Sajnos a íemplomocskát a termelőszövetkezet elhordatta, hiába kértük, hogy állítsák le a munkát. így csak annyi maradt meg belőle, amit az első leletmentési napon a Hatvani Múzeumba beszállítottam. A templom körül lévő temető többi sírja, amelyben fakoporsós temetkezés is volt már, a homokkitermelés során teljesen megsemmisült. A megmaradt lakosság valószínűleg ezután telepedett le innen pár kilométerre Hatvan mellé, a Fáy-tanya területén. Itt új templomot építettek. Az első hivatalos okmány 1424-ben már Hatvan mellett említi a falut, amikor Zsigmond király Borbála királynénak adományozta. 1439-ben a neve Boldogazzonhaívana, de hívták Boldogfalvának is. 1458-ban már önálló plébániája volt. Albert hatvani prépost végrendeletét "Tamás boldogfalusi plébános" írta alá tanúként. A mai község megalapításától a II. világháborúig A mohácsi csata után az ország nem került azonnal török uralom alá. Csak 1544-ben foglalták el Hatvant a törökök és vele Boldogfalvát. A Buda felől Eger felé vonuló csapatoknak útjába esett Hatvan, így a mellette fekvő Boldogfalva is sokat szenvedett a töröktől. 1546-ban még 38 adófizetőt írtak össze a faluban a törökök, de az 1559. évi adóösszeírásokban már nincs a falura adat: a falu lakatlan. A nép azonban nem halt ki. Megunva az állandó zaklatást, áttelepült a körös-körül mocsarakkal védett mai helyérc az 1546 és 1559 közötti időben. A hagyomány szerint Bonta István bíró vezette ide egy éjjel titokban a népét, ahol az állataikat már régebben is rejtegették. Ezután egy évszázadig alig emlegetik Boldogot. 1647—1686-ig csak a neve van feljegyezve. Egy-két adat jelzi csak, hogy élnek. 1675-ben a Pongrácz-féle térképen mint templomos község szerepel. Ugyanebben az évben, május elsején a garamszentbenedeki papi gyűlésen részt vesz a boldogfalvi licenciátus (segédlelkész). 1689-ben nincs még portaszáma.