Bereznai Zsuzsanna szerk.: Tanulmányok Boldog történetéből és néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 7. Eger, 1990)
Hernádi Beáta-Molnár Márta: A hatvani középiskolások ragadványnevei
9. Nagyon tetszett nekünk a kilencedik csoport, amelybe azokat a neveket soroltuk, amelyeknek létrehozásában a monogramtól kezdve a legbonyolultabb variációkban fordulnak elő a család- és keresztnevek elemei. Pl.: monogram: B. Zs. -- Bözse L. A. - Ella A Kiss Olgából jött létre a Kisó László Csaba - Laci Csabi névre hallgat Tóth Csaba Antal - Tócsa Tónikéní ismert Ebben a csoportban nagyon magas a gimnazisták arányszáma. 10. A tizedik csoportban valamilyen egyéb ok szolgáltatott alapot a ragadványnév létrejöttére. így pl.: Csúszó-Mászó — felelés után csúszva-maszva megy a helyérc Kapuszta Szaki — az első matekórán így szólította a tanár Van, akit lakhelyéről neveztek cl, pl.: Tura, Apc, Bodony. A ragadványneveket az osztály vagy az iskolaközösség, a tanár vagy a baráti közösség adja. Ezeket aztán tovább visszük magunkkal, teljes nevünk helyett ezen a néven szólítanak bennünket azok, akik c néven ismertek meg. Az összegyűjtött 1645 névben elsősorban az érdekelt bennünket, hogy mennyi a fiúk és lányok aránya, melyik iskolatípusban a legelterjedtebbek a nevek. Kiszámítottuk, hogy egy tanulóra átlagosan 1,4 név jut; a nevek tulajdonosainak 43%-a fiú, 57%-a lány. A ragadványnevek 40,4%-ának szakmunkás, 34,5%-ának szakközepes, 25,0%-ának gimnazista tanuló a tulajdonosa. Eltérés volt az egyes névcsoportok kedveltségében is a különböző iskolatípus tanulói között. Ezt az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
