Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Gál Gyula: Szilvásváradi virágos kiskertek

SZILVÁSVÁRADI VIRÁGOS KISKERTEK Gál Gyula Az 1920-as évek előtt csak szórványosan találkozunk Szilvásváradon olyan falusi házzal, amely előtt kerítés, illetve kiskert volt. Kiskertet a ház mögött, a trágyadomb mögött létesítettek. Ezt a kertet zöldséges-virágos kertnek nevezték. Zöldséges kiskertnek azért, mert ebben az időben ez a kert biztosította a nyáron szükséges minimális zöldségmennyiséget. így 1-2 „búkor" erős paprikát, egy ágyás uborkát, egy kevés hagymát, burgonyát, salátát. Virágos kiskert azért, mert a kertben termelték meg a kalap bokrétáját, a templomi csokrot, amit mindenki magával vitt a templomba, hogy az istentisztelet alatt szagolgassák, hogy el ne aludjanak. A kiskert virágaival díszítették fel a vőfélybotot, amin a rozmaring elmaradhatatlan dísz volt. A kiskert szolgáltatta a temetőbe az évelő virágot, a halottak napi koszorút, s a téli zöldet is. Innen kerültek ki a menyasszony apró bokrétái, amit pénzért árusítottak az esküvőn. A kiskert látta el a konyhát ételízesítőkkel, ételszínesítőkkel: „bossfű" (borsfű) az uborka eltevéshez, kapor a túrós tésztára, tárkony különböző ételízesítéshez (a „tárkonyoslé" kaszásétel volt), majoránna a hurkaízesítéshez. Itt termesztették a borszíváshoz szükséges töklopót is. A falusi ember a lakás díszítéséhez nem vágta le a kert élő virágait. Régen a kiskert a ház mögött terült el, kb. 5x5 méteren. Arra törekedtek, hogy a kert árnyékmentes legyen, különben felnyúlnak a benne lévő növények. Á kiskert anyaga: 6-8 darab kérgezett tölgy- vagy akácoszlop, 25-30 darab heveder, 0,75 méter gyertyánvagy fűzfadorpng („pacsit"), amit a heveder közé fontak ellenkező irányban.