Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Gál Gyula: Népi orvoslás a Barkó vidéken
tás). A bába mosta ki szenes vízzel a bűcsűt (bölcsőt), hogy jól aludjon a gyerek. A bába gondoskodott arról is, hogy ne legyen sírós a baba. Első fürdetés alkalmával kilenc parazsat számolt a fürdővízbe visszájáról, vászonba kötött korpával mosogatta a gyermek fejét, a vizet nem öntötte ki este, mert akkor nem használ az orvosság a rontás ellen. A fekvő asszonyt nem minden családban kímélték. (Ma már igen.) A szegényebbeknél a szülés után nem sokkal, már a másodikharmadik napon felkelt dolgozni. Tudunk olyan esetről is, amikor az első nap után már dolgozott az anya. A tehetősebb családoknál viszont csak a második vagy harmadik héten engedték felkelni a gyermekágyas asszonyt, vagy még hosszabb ideig is pihentették. A csecsemő ápolása A fekvő asszonynak egy-két héten keresztül friss ebéddel kedveskedtek és kedveskednek a nagyszülők, testvérek, komák, rokonok, szomszédok és jóbarátok. Milyen ételekkel halmozták el az anyát? Tyúkhúsleves, főtt és sült hús, túróslepény, mákospatkó. Nem hiányoztak az italok sem, így a bor és gyömbéres pálinka. Kellenek ezek az ételek, hogy elegendő teje legyen az anyának. Nem hiába mondják az ide illő köszöntők: „Aggyon az 'sten tejjel tejjes keblet, hogy tarthassa és nevelhesse mindaddig, míg keményebb eledelre szokik." Ha megszűnik az ebédhordás, amit az utoljára vitt nagy, fonott kalács jelez (puszrik), akkor a család által készített krumplileves, tejes ételek járták legtöbbször, hogy minél több teje legyen az anyának. Az újszülöttet kezdetben naponta fürösztik, majd később csökken a fürdetés száma. A fürdetést régen fateknőben - ma műanyag kádban - végezték, illetve végzik. A fürdővíz hőfokát a kezükkel mérik. Ha a fürdető karja elbírta a víz hőfokát, akkor a gyönge test sem éghetett meg. Fürdetés után a gyerek ruháját a fürösztővízben kimosták. A megfürösztött gyermek lágyékait - comb, hónalj - porozták, de nem hintőporral, hanem sült liszttel. Ugyanis kenyérsütés alkalmával a kemencében kisült kenyérről lekaparták a lisztet, összegyűjtötték, ezt használták hintőporként. Az így leápolt testet befáslizták, hogy ne legyen görbe. A fáslit 9 hónapig kellett viselnie, ami csak fürösztés alkalmával került le a gyermekről. A fáslizás után pólyába került, de előbb karjait a testhez kötötték, hogy ne kaparja
