Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Dobosy László: Malmok a barkók vidékén

tilos volt az ivás, hanem a pihenőhelyiségben, a malom mellett. A pálinka helye a konyhában a „vakablakban" volt. A lovaknak is jó hely akadt ilyenkor a tágas istállóban egy kis abrakkal együtt. A malomból nyíló pihenőben lóca, asztal, heverő („priccs") szolgálta a kényelmét a várakozóknak. A falusi emberek mikor látták, hogy megjelent a malomudvarban a környező falvakból egy szekér, betértek a malomba hírt hallani vagy a rokonok felől érdeklődni. A pihenőszoba gyakran az „élő újság" szerepét töltötte be a faluban. A vadnaimalomban régebben „zsámiskot" (puliszkát) főztek a reggelig maradt őrletőknek. Dédesen is jól berendezett pihenőszoba várta a környékbeli falvak gazdáit. Nádasdon a szegényebb je vállon vagy talicskán vitte az őrleni való gabonát a helyi vízimalomba. A módosabbak, rátartiak az 1910-es években már Bélapátfalvára vagy Bükkszenterzsébetre lovas kocsival vitték gabonájukat őrletni a gőzmalomba. Az 1900-as századfordulóig a vízi energiát a hagyományos vízikerekekkel hasznosították, az őrlés pedig köveken történt. A földesurak a XIX. század második felében felismerték, hogy a jövő a hengermalmoké, a gőzmalmoké, ezért a vízimalmok fejlesztésével nem törődtek, hanem áruba bocsátották malmaikat, pénzüket pedig a nagy teljesítésű hengermalmok építésébe fektették. A századforduló után erőteljesen meg is indult a hengermalmok építése. A molnárok örömmel vásárolták meg a vízimalmokat, így azok magánkézre, magántulajdonba kerültek, s ezzel felgyorsult a falusi malmok mechanikai átalakulása. A kis malmok is igyekeztek legalább egy hengerszéket szerezni. A putnoki hengermalom kiselejtezett hengerszékeit megvásárolták, s ez lett a lisztőrlő, míg a köves részt darálóként hasznosították. A nagyobb vízimalmok a több hengerszék beállítása mellett a vízikerék meghajtásról áttértek a vízturbina, a gőzgép, később a gázgenerátorok alkalmazására. A falusi malmok között megindult a fennmaradásért való küzdelem. Erre az időre esik a kis vízimalmok megszűnése s csak azok a nagyobb malmok maradtak meg, amelyek a technikai átalakítást biztosítani tudták. A hengerek mellé a molnárok különböző szitarendszereket is kialakítottak s így már különböző minőségű lisztet is elő tudtak állítani. Ezeket a malmokat a malomtulajdonos molnár mesterek alakították át, ami a magasszintű szakmai ismeretei-