Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Cs. Schwalm Edit: Szilvásvárad és környéke népművészete
Göböly-házban elhelyezett vetett ágy. Itt minden párnának más és más a csíkritmusa. Leggazdagabb a csíkozás a párnának azon a felén, ami felvetéskor az ágy elejéhez esik. Ezt a részt néha szedett fehér kockasorokkal is kiemelik. Ritkul a csíkozás a párnahajak vége felé. Az ágyneműn kívül piros csíkokkal díszítették még az asztalkendőket, szakajtókendőt, sütőabroszt és néha az asztalterítőt, abroszt (ezeket azonban gyakrabban hímezték). Szedettes technikával készített mintákat is csak keskeny sávban, általában a textil szélén alkalmaznak. Ritkábban asztalterítőn, gyakrabban törülközőn, kalácsos kendőn, szemeruhán (bölcsőtakarókendő) találkozunk szedett motívumokkal. Igen kedvelt a rozmaringág; a kockák elhelyezésének sokféle a variációja; a váltakozó méretű és formájú csillagok, stilizált virágok különböző nagyságban fordulnak elő, illetve a késői darabokon már feltűnnek a naturális ábrázoláshoz közeledő virágos ágak is. A viselet darabjai közül a női vászonkötényeket, sarcokat, gangákat díszítették szedettes hímmel. Ezek közül a Jeggazdagabban szövöttek a szilvásváradiak. A kötény egész felületét kitölti a sokszor 5-6 soros, váltakozó szélességű szedettes mintacsík: virág, csillag, és főleg a barkó vidékre jellemző szarvas-, őz- és madárábrázolás. Gyakran a tulajdonos nevét is beleszőtte a kötény közepébe. A díszítmények színezése is egyszerű: piros vagy néha kék, illetve a piros és kék együttes alkalmazása. 19 Az 1930-as évek után készült darabokon elvétve már rózsaszínű és sárga színű szedettes mintával is találkozunk. Ezekre a textilekre az is jellemző, hogy gyakran többféle díszítési technikát is alkalmaznak egymás mellett. A szedett mintacsíkokat gyakran egészíti ki egy keresztszemes hímzésű, vagy fehér laposhímzéses szabadrajzú mintasor. Ez utóbbinál a textilnemű cakkos szélű, különösen Mikófalván és Egerbocson készítették így a szemeruhákat, abroszokat. Nagyvisnyón az abrosz szélén futó szövött vagy szedettes mintasort a középső felületen koszorúszerüen körbefutó, szabadrajzú, laposöltéses motívum egészítette ki. Gyakran a készítő a nevét, vagy monogramját is belehímezte. Szép kiegészítői még a szőtteseknek a széleken elhelyezett változatos kötésű rojtok vagy a fonal vastagságával és a mintával harmonizáló horgolások. 19. Kapros Márta-Schwalm Edit-Fügedi Márta 1976.
