Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Viga Gyula: Legeltetés és pásztormigráció a Bükk hegységben
ket hajtottak, de vannak adatok a juhnyájak makkon való tartására is. 25 3. Teleltetés: Sajátos formáját figyelhetjük meg az istállón tartott állatállomány migrációjának a Bükk hegység magasan fekvő, hegyi falvai, valamint a Bükk déli lábánál elhelyezkedő, alföldi jellegű települések között. A hegyi falvak lakói télre leadták jármos ökreiket a déli települések gazdáihoz tartásra (teleltetés), mivel azokat - a takarmány szűke miatt - nem tudták tartani. Nem zárhatjuk ki, hogy ez a forma egy korábbi, extenzív teleltetési szisztéma átalakult maradványa, 26 de kétségtelenül sajátos jelensége az állattartásnak. 27 4. A legelőterület, illetve a takarmány hiánya sajátos formákat hozott létre ezen a tájon, melynek során az állatok tulajdonosai egy időre átadják jószágaikat - különféle haszon fejében - a legelővel, illetve takarmánnyal rendelkező gazdáknak. Lényegében ennek sajátos formája a fentebb jelzett teleltetés is, ahol a tél folyamán a gazdák befoghatják a náluk lévő jármos ökröket, trágyát hordanak velük földjükre, s alkalmanként velük végzik el a tavaszi szántást is. Hasonló a juhállomány egy részének fentebb jelzett nyaraltatása is. A felesleges legelővel rendelkező uradalmak, bérlők és juhászok területükre, gyakran saját nyájuk mellé fogadnak juhokat, csak tejhaszna, illetve szaporulata fejében. 28 Hasonlóan a takarmányhiány okozta, kényszerű megoldást jelentettek a szaporulat egy részéért való tartás formái (feles tartás, tartás az anyaállat első két szaporulatáért stb.). A fentebb felsoroltak arra figyelmeztetnek, hogy a Bükk-vidék számos településének határa csak szűkös keretet biztosított az állatállomány legeltetésére és takarmányozására, s az állatcsapatok ismertetett migrációja ezeket a feltételeket igyekezett „kitágítani". A Bükk hegység falvaiban az állattartás takarmánybázisa az elmúlt évszázadok során is hasonló lehetett a recens gyűjtések által rajzokhoz, ám az erdőgazdálkodás színvonalának emelkedése rontotta az 25. Szabadfalvi József1963. 131-143. 26. Szabadfalvi Józsefit. 85-136. 27. Viga Gyula 1985a 267-272. 28. Paládi-Kovács Attila 1965. 48.
