Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Viga Gyula: Legeltetés és pásztormigráció a Bükk hegységben
erdei legeltetés feltételeit. A takarmánybázis sajátos kontaktust teremtett a Bükk területének eltérő geográfiai-növényföldrajzi adottságú települései, valamint a két szomszédos nagytáj, az Alföld és a Bükk hegység között. Az extenzív állattartás takarmánybázisának sajátos kiegyenlítődését figyelhetjük meg az év különböző szakaszaiban, amely több irányú - alkalmanként ellentétes irányú migrációt eredményezett. Nyári legeltetésre az Alföld északi peremterületének kiterjedt legelői, kisebb mértékben a hegység fennsíkja és tisztásai, valamint ritkás tölgyesei fogadták az állatállományt, ősszel a hegyvidék makkja jelentette a takarmánybázist. Az extenzív tartásmód keretei között állandó kapcsolat volt a két nagytáj, illetve a Bükk hegység - eltérő adottságú - kistájai között, amelyek éppen úgy a táji munkamegosztás, a. gazdasági-kulturális érintkezés formái, mint a megtermelt javakkal való termékcsere. Mindez azt is jelzi, hogy a hagyományos pásztorkodás-állattartás regionális típusait nem értelmezhetjük lokális jelenségként, egyetlen régió népességének alkalmazkodási formájaként, hanem e vonatkozásban is intenzív kapcsolatot kell feltételezni a szomszédos tájak között. A pásztorkodás, állattartás formái - hasonlóan a népi kultúra, a hagyományos gazdálkodás egyéb szféráihoz - nem választhatók el mereven az Alföld és az Északi-középhegység határvonalán. Mint a kultúra más területein, itt is állandó és sajátos „kiegyenlítődésnek" sajátos „összeműködésnek" lehetünk tanúi. Mindezt az eltérő növényföldrajzi és csapadékviszonyok is indokolják. A pásztormigrációk is reverzibilis folyamatok, amelyet a takarmánybázis eltérő és változó feltételei alapvetően befolyásolták. E vonatkozásban sem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül, hogy a gazdasági kapcsolatok formái mindig történeti termékek. 29 A pásztormigráció fentebb ismertetett formái, a Bükk-vidék állattartásának jellege nem hasonlítanak a vándorpásztorkodás nagy európai típusaihoz, sem az Alföld pásztoréletéhez, hanem a középhegységi pásztorkodás sajátos formáját látszanak kirajzolni, amelyek feltárása azonban még további kutatások feladata lesz. 29. Földes László 1976. 348.
