Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Petercsák Tivadar: A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban

különítéskor egy-egy gazdának a birtoka után járó erdőterületnek a közösből ráeső eszmei részét jelentette. A bükki falvakban általában egynyolcad telek után kaptak egy jogot vagy illetőséget. Felsőtárkányban úgy emlegetik, hogy fél fertál (4 kat. hold), Diósgyőrben és Felsőgyőrben egy ráta-föld (2,5 kat. hold) után járt egy erdő és egy legelőjog. A zsellérek Bükkzsércen a házuk után, Diósgyőrben és Felsőgyőrben 5-700 négyszögölnyi zsellértelek után kaptak egy-egy illetőséget.

12 Sajátos volt a „Répáshutai Telepesek" erdőbirtokossága. A hagyomány szerint 55 jog volt a faluban, és 12 gyerek után három jog járt. Egy jog 1440 négyszögöl erdőt jelent.

13 Felsőtárkányban a közbirtokosság 352, Nagyvisnyón 366, Felsőgyőrben 28,5 illetőséggel rendelkezett, s ez minden helyen egyenetlenül oszlott meg. Pl. Tardonán a 151 illetőségből egy-egy család kezén 5 illetőség volt a legtöbb, de előfordult, hogy 4-5 embernek volt egy joga. A gyermekek a jogot a szántófölddel együtt örökölték, de a XX. századra már külön is vált az erdőjog és azt szabadon adhatták, vehették. Pénzért, állatért vagy terményért értékesítették, ha megszorultak, így lettek a féljogosok, negyedjogosok (Bükkzsérc). Az úrbéres közbirtokosság a falun belül önálló testületet alkotott és sajátos szervezeti rendje volt. A folyamatos működést és a közös vagyont érintő legfontosabb kérdésekben a tagok közgyűlése döntött. Év elején rendszerint mindenütt tartottak gyűlést, ilyenkor értékelték az előző évi munkát, felfogadták az új alkalmazottakat, és megválasztották az új vezetőséget. Erre általában 3-4 évenként került sor, de Felsőtárkányban évenként választották újjá a közbirtokosság vezetőségét. Télen, a faosztás és fakitermelés kezdetekor is mindenütt volt közgyűlés. A gyűlésekről jegyzőkönyveket vezettek , s ezek közül két falu (Felsőtárkány és Nagyvisnyó) közbirtokosságainak a XX. század második harmadában készült jegyzőkönyvei engednek bepillantást a szervezetek működésébe.

14 A vezetőség vagy birtokossági tanács (Diósgyőr) meghatározott tisztségviselőkből, valamint a néhány fős választmányból állt. A közbirtokosság vezetője az elnök, gazdaközönségi elnök (Felsőtárkány). Rendszerint valamelyik módosabb gazdát választották el12. Bozó József1970. 103.; Mádai Gyula 3965. 126. 13. Mádai Gvula 1984. 60-61. 14. Heves Megyei Levéltár (HML) V-230/13. ; V-276/b/l.