Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Petercsák Tivadar: A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban

és legelő ügyeit intézte. Ezek helyi megnevezése rendkívül változatos, sőt egy-egy településen belül is eltérő: úrbéres birtokosság (Felsőtárkány), birtokosság (Diósgyőr), voit úrbéres gazdaközönség (Felsőtárkány), úrbéri közbirtokosság (Tardona), volt úrbéres közbirtokosság (Felnémet), közbirtokosság (Répáshuta, Bükkzsérc, Nagyvisnyó), erdőbirtokosság (Répáshuta), régi erdőbirtokosság (Felsőtárkány - 1945 után használt kifejezés), gazdaság (Bükkszék, Felsőgyőr). A volt zsellérek több faluban külön közbirtokosságot alakítottak (Diósgyőr, Bükkzsérc, Szilvásvárad, Bükkszék). E községekben a volt jobbágyok szervezetét telkes közbirtokosság (Szilvásvárad), gazda közbirtokosság (Bükkzsérc), úrbéres telkes birtokosság (Bükkszék), a volt koronái úrbéres telkesek birtokossága (Diósgyőr) elnevezéssel különböztették meg a zsellérek szervezeteitől: zsellér közbirtokosság (Szilvásvárad, Bükkzsérc), zsellérbirrokosság (Bükkszék), volt úrbéres zsellérek birtokossága (Diósgyőr), volt úrbéres zsellérek gazdasága (Felsőgyőr). A volt telkesek erdejét hívták még úrbéri erdőnek (Tardona), úrbéres erdőnek (Dédestapolcsány) vagy telkes erdőnek (Szilvásvárad), különválasztva zsellér erdőtől (Szilvásvárad).

10 Az erdő a közbirtokosságok tulajdonában volt, de az 1879. évi XXI. te, majd az 1898. évi XIX. tc. állami kezelés alá helyezte a közös erdőket. Erre azért is szükség volt, mert az erdőt sok helyen legelőnek használták, és az állatok sok kárt tettek benne, másrészt nem sokat törődtek a kivágott fák pótlásával. A közbirtokosságok működését és szervezeti rendjét központi rendeletek szabályozták, de nagyban befolyásolták a korábbi helyi hagyományok, pl. a nemesi közbirtokosságok működése. Jóllehet ezek nagy része a XIX. század végére már felparcellázta tagjai között az erdőket, Dédestapolcsányban azonban a termelőszövetkezet megalakulásáig működött, és az úrbéres gazdaközösségtől elkülönítve intézte az ügyeket. A közbirtokosság tagjai a közös erdőből, illetve közös vagyonból az ún. jog, erdőjog alapján részesedtek. Ezt hívták még illetőségnek (Felsőtárkány, Szilvásvárad, Nagyvisnyó, Bükkzsérc, Bükkszék, Tardona), résznek (Bükkszék), erdőilletéknek (Diósgyőr) vagy páskomnak (Bükkzsérc).

11 Az erdőjog eredetileg a legelőjoggal együtt a szántóföldhöz, a telki állományhoz tartozott. Az erdőel10. L.: Petercsák Tivadar 1985. 255.; Mádai Gyula 1965. 126.; 1984. 60. 11. Petercsák Tivadar 1985. 258.; Bozó József WO. 103.; Mádai Gyula 1965. 127.