Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))

Petercsák Tivadar: A népi erdőbirtoklás formái a Bükk-vidék falvaiban

A NÉPI ERDŐBIRTOKLÁS FORMÁI A BÜKK-VIDÉK FALVAIBAN Petercsák Tivadar A Bükk-vidék lakosságának életmódját alapvetően befolyásoló tényező az erdő. A hegység belseje felé haladva, egyre kisebb területre szorul a mezőgazdálkodás, és az erdő bír nagyobb jelentőséggel. Az erdei munkalehetőségek, a favágás, faközelítés, a fa fuvarozása, a szén- és mészégetés, a faeszközök készítése meghatározó szerepet kapott a hegység belsejében fekvő falvak életében, a lakosság tevékenységében. A speciális erdei termékekkel egy nagyobb táji munkamegosztás keretébe illeszkedtek, amelyben áruikat a nagytáj déli területén, illetve az Alföldön gabonára és egyéb élelemre cseréitek.

1 Az erdő részesedése a falvak összterületéből természetesen településenként változó képet mutat, de még a hegység peremén települt falvakban is többszöröse a művelhető szántóföldeknek. A XIX. század második felében Felsőtárkány és Bükkzsérc határának 81%-a erdő, Szarvaskőn 69%, Nagyvisnyón 72%, Bélapátfalván 60%, Szilvásváradon 66%, Tardonán 64% az erdő részesedése.

2 A hegység belsejében lévő telepes községek határának több mint 90%-a erdő (Bükkszentkereszt 91%, Bükkszentlászló 94%, Répáshuta 92%. )

3 A hagyományos paraszti erdőhasználat kutatásának alapvető kérdése az erdő birtoklásának és jogviszonyainak a feltárása. Előadásomban néhány bükki és Bükk-vidéki település parasztságának erdőbirtoklási formáit mutatom be. A kutatás a jobbágyfelszabadí1. Viga Gyula 1985. 342. 2. Soós Imre \915.; Borsod-Abaúj-Zemplén megye . . . 3. Viga Gyula 1986. 11.