Bereznai Zsuzsanna - Viga Gyula szerk.: Fejezetek a Bükk-vidék népi kultúrájából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 6. Eger - Miskolc 1988))
Bakó Ferenc: Az erdőháti lakodalom sajátosságai
de ritkább a kenyér vagy a kalács szimbolikus szerepeltetése. Borsodnádasdon és Sajómercsén szokás az, hogy a lakóház előtt a vőlegény két nőrokona várja a menyasszonyt, egy morvány kalácsot vagy kenyeret tartanak magasra és az alatt kell átmennie. A küszöbön mézet kap, az anyós megcsókolja és ezt mondja neki: „Lányommá fogadlak!" A menyasszony fogadásának egy másik részlete valószínűleg újabb fejlemény, nevezetesen az, hogy a menyasszony egy verses szöveggel önmagát köszönti be. Gyűjtéseink szerint az 1910-es években már elterjedőben volt ez a szokás, aminek elindítója a putnoki leánynevelő intézet, de 1909-ben már Istvánffy is gyűjtötte, tehát még ennél is korábbi. Bár a szöveget palóc tájszólásban közli, látszik rajta, hogy nem népi eredetű, hanem valószínűleg a „menyasszonyképző" valamelyik tanára írta. A menyasszony verses köszöntőjét Putnoktól 20-25 kilométeres körzetben átvette a nép, különösen exogám házasságkötéseknél; tájunkon Sátán, Szilvásváradon, Sajópüspökiben ismerik. A magyar népszokásokban az ételhordás vagy ételküldés a keresztelőhöz kapcsolódik, a gyermekágyat fekvő anyát látják el naponta rendszerint főtt étellel. A palóc lakodalom szokásrendjében két helyen találkozunk ételküldéssel, előbb a vacsoránál, majd lagzi után, a tilalmas héten. Mindkét esetben a menyasszonynak, ill. menyecskének küldenek ételt a szülei. Ennek egy sajátos változatát ismerjük a Hegyhátról, elsősorban Sátáról és Csernelyről, amit Istvánffy mint barkó szokást ír le. Van azonban ennél egy valamivel részletesebb leírásunk Sátáról, amely az 1920 előtti viszonyokról tudósít. A lakodalom első napjának reggelén „a két vőfély elment a menyasszonyos házhoz a vőlegény ingét és reggelijét kikérni. (Az ing, amit a menyasszony vett és adott a vőlegénynek, és neki ebben kellett esküdnie.) A reggeli pedig a menyasszony által sütött hús, amit a vőlegénynek kellett megennie . . . Akkor kérte el a nagyvőfély a vőfélykendőt, amit a bal karjára kötöttek vagy tűztek . . . Ezután visszament a két vőfély a vőlegényes házhoz. Alighogy megérkeztek, utánuk tíz asszony vitte a vőlegény ingét és reggelijét. Elöl ment a keresztanya, kezében tartva az inget, s utána kettes sorban a többi asszony vitte a sült húst, kenyeret, kalácsot, bort, pálinkát. Mikor megérkeztek (. . .) leültették az asszonyokat, s egyenként mind a tízet megtáncoltatták". 16 16. Kovács József PA 455-75.
