Petercsák Tivadar szerk.: Fejezetek Bodony néprajzából (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 5. Eger, 1982)

Bevezető

BEVEZETŐ A TIT Heves Megyei Szervezetének néprajzi szakosztálya 1987. május 22-én Bodonyban szervezte meg a szokásos tavaszi tájkonferenciáját. A Heves megyei TIT előadókon és néprajzkutatókon kívül részt vettek a Borsod és Nógrád megyei kollégák is. Az előadói konferencia helyszíne egy tipikus palóc település, amely nem ismeretlen a néprajzkutatók előtt. A palóc kutatás során egyik gyűjtőpont volt, így sok ismerettel rendelkezünk hagyományos népi kultúrájáról. A tájkonferencia célja az volt, hogy a néprajzi ismeretterjesztéssel foglalkozók számára közvetítse a legújabb információkat, illetve személyes tapasztalatokat szerezhessenek a telepüiés életmódjának átalakulásáról, és ezeket hasznosíthassák a min denn

C

[.ii munkában. A tájkonferencia résztvevőit Kovács Gábor

, a parádi Nagyközségi Közös Tanács elnöke köszöntötte, és bemutatta a mai Bodony gazdasági, kulturális jellemzőit. Az előadások a község történetének és népéletének egy-egy részletét foglalták össze. Kovács András a falu múltját írta le feldolgozva a gazdasági, társadalmi fejlődést, de utalt a család és ragadványnevek változására is. Dömötör Tekla a községben hoszszú idő óta végzett adatgyűjtéseinek felhasználásával foglalta össze a néphit jellegzetességeit. Selmeczi Kovács Attila egy jellemző palóc gazdasági épület, a csűr társas életben játszott szerepére utalt, bemutatva azokat a közös munkaalkalmakat, amelyek itt zajlottak. Fejes Katalin az eleiméiben ma is élő színes bodonyi viseletet ismertette a beöltözött gyerekeken és kiállításon szemléltetve a különböző korú nők ruházatát. Cs. Schwalm Edit a Mátraalj«3 hímzéseit mutatta be, utalva a varróasszonyok szerepére.