Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

esküvőre gyülekezés, a távolabbi rokonok ajándékainak átadása. Célja, hozzájárulás a lakodalom költségeihez, a fiatal pár megsegítése. Az ajándék jellege: morván kalács, ruha, sütemény, készpénz, használati cikkek, háztartási berendezések. Az ajándékvitel módja: feltűnően, a falun végigvonulva; de. 11 óra: a nagyvőfély és a kisvőfély megjelenése a háznál, reggelizésük; menyasszonyos házhoz vonulásuk, rozmaringkikérés, buzogánykikérés. Alku a buzogányra, a kisvőfély vigyáz a nagyvőfélyre, hibák esetén tréfás büntetések. 1930 előtt nem volt szabad leülnie a nagyvőfélynek, míg az öregek kérdéseire meg nem felelt. A vőfély a kért dolgokat fillérekben vásárolta meg; A nyoszolyóasszonyok átvonulása a vőlegényes házhoz, rozmaringárulás, a vőlegényes ház nyoszolyóasszonyai helypénzt kértek a menyasszonyos ház asszonyaitól; állami esküvő: időpontja nem meghatározott, általában néhány órával az egyházi esküvő előtt. Résztvevők száma 15-20 fő, a legközelebbi rokonok és a tanúk, a menyasszony és a vőlegény néhány pajtása. A menyasszony fején koszorú, hosszú fátyollal; du. 12: a zenészek megjelenése; a vendégek kínálása a reggelivel; egyházi esküvőre készülés: a két vőfély megy el a menyasszonyért; templomhoz vonulás: a két násznép külön-külön, népviselet esetén 6-10-es sorokban a templom elé v ónul. Ritkábban alkotnak kettes sorokat, csak "városi ruha" viselésénél. A menet énekel és táncol (a kettes sorok esetén ez elmarad); "lesők" kínálása a vonulás alatt borral és kaláccsal; a vőlegényes menet templom elé érkezik.