Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

Várakozás közben a templom előtti tánc, ének. "Száll a daru" c. nóta; esketési szertartás; a szertartás után a sekrestyében avatás; "pap tánca"; esketés után mindkét násznép eljárta a pap táncát, mindkét násznép külön-külön; a két násznép külön-külön, elől a menyasszonyos házé, a menyaszszonyos házhoz vonul. Menet közben a "Sej kiskapumba" c. nótát éneklik; kikérés: a nagyvőfély beköszönti a vőlegényt és a mellette levő asszonyokat, beköszöntő vers. (A menyasszony elbujtatása és a menyasszony megkeresése 1935 előtt volt szokásban.) A násznép beültetése és megvendégelése (Csak a szűk rokonok); búcsúztatás: a vőfély verssel búcsúztatja el a menyasszonyt apjától, anyjától, testvéreitől, a lányoktól, és legényektől vonulás a vőlegényes házhoz. Vonulás közben a "lesők" borral és morván kaláccsal történő kínálása. Ének: "Haragszik az édesanyám"; a vőlegény szülei a kapuban várják a menyasszonyt,- ahol.ax anyós*. majd após kezet fog vele. Kézfogás közben pénzt ad neki, először az anyós, ritkábban az após is. (A menyasszonykikérés és fogadás Bakó szerint nem változott lényegesen. Ezt Bakó érzelmi tartalommal magyarázza hérész: a menyasszonyos ház násznépe, a közelebbi rokonok meglátogatják a vőlegényes ház násznépét. Ajándékot visznek, morvánt, süteményeket. A hérész 1954-ig sokat változott, korábban kishérészt is tartottak, amely a lagzi másnapjai volt. Szokásban volt a hérészpénz is (a menyasszony tányérozott), amely aztán az övé lett; vacsorára terítés mindkét helyen, a vőlegényes háznál ünnepélyesebb. A fiatal pár, a megbecsült rokonok a legszebb helyen, az első házban; vacsora felszolgálása a vőfély és a nyoszolyóasszonyok segítségével ;