Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

"Sokkal jobban megbízom a feleségemben, hogy nem volt vele kapcsolatom. Természetesen elvettem volna, ha kapcsolatot létesítek vele a házasság előtt. Elvben elvettem volna, ha mással lett volna kapcsolata előttem. A gyakorlatban viszont, az igazat megvallva, nem tudom, hogy viselkedtem volna." Az egyetemet végzett férfiaknál, akik hosszú időre, 4-5 évre is kiszakadtak a családi környezetből és a faluból, amely őket erős kontroll alatt tartotta, már tapasztalható, hogy normarendszerükbe behatoltak az új eszmék. A szocializáció során beléjük nevelt és a szűkebb közösség, a falu által elfogadott értékrend azonban olyan erősen élt bennük, hogy ez a tudatukba bekerült új normákat legyőzte. A premaritális kapcsolat megítélésében a férfiaknál és a nőknél egyaránt a családi szocializáció során kapott értékrend elsajátítását tarthatjuk a legfontosabbnak, mind a magatartásformákat, mind normarendszerüket tekintve. A nagycsaládos területen a családi szocializáció az élet minden területére érvényes merev taburendszerben folyt, beleértve a szexuális nevelést is. Érthető, hogy azokon a területeken, ahol valamilyen oknál fogva a gyermek nem találkozott a családi szocializációban merev taburendszerrel, ott könnyebben feloldódott tudatában a családi minta, amelynek egyik formája a házasság előtti nemi élet tiltását is magában foglalta. Ez lehetőséget adott a fiatal számára, hogy kialakítson egy új értékrendet. Az ilyen jellegű elszakadás azonban csak azoknál a lányoknál fordult elő, akik nem nagycsaládos területről származtak. A felsőtárkányi nőknél mindig meghatározó volt a család és a közösség részéről elvárt magatartásforma. A családi nevelés és a falu társadalmi normarendszere során kialakult kettős erkölcs irányította a férfiak viselkedését is. Ez alól kivételt csak elvétve találunk.