Petercsák Tivadar szerk.: Az életmód változása egy bükki faluban (Néprajzi tájkonferenciák Heves megyében 4. Eger, 1982)

Széman Zsuzsa: A párválasztás, a párkapcsolatok és a családi élet változása Felsőtárkányon

A társadalmi ranglétra legalsó fokán az előző két csoporttól jóval távolabb helyezkedtek el a "teljesen nincstelenek", az erdei munkások, favágók, az egy hold földnél kevesebbel bírók. Közülük kerültek ki a gyűjtögetésből élők, a cselédlányok, summások. A családi életkeret jelentősége a lakosság életében Az eddigiek alapján meghatározhatjuk a családi életkeret jelentőségét a lakosság életében. A család Felsőtárkányban több funkciót látott el egyidejűleg. Gazdasági és termelőegység volt, biztosította a reprodukciót. Itt zajlott le elsősorban a szocializálás és a társadalmi kontroll. A család zárt egységet képezett más családokkal és a falu egészével szemben, s igyekezett minél több családtagot magába foglalni, akik közt erős összetartó erő alakult ki. A családban együttélő családtagok együttes munkája tudta csak a család létfenntartását biztosítani. A családon belüli szerepmegosztás, és az egyes családok helyzete szorosan összefüggött a családok gazdasági-társadalmi helyzetével, foglalkozásával, ennek következtében kialakult életmódjával. A nagycsaládos életformában élők általában jobban boldogultak, társadalmilag jobban megbecsülték őket. A nagycsaládos együttélések elsősorban az 1, 3, 4-es csoportokra voltak jellemzőek. Sokkal kisebb számban találjuk meg ezt az együttélési formát a teljesen nincsteleneknél. A nagycsaládban élőknél is különbséget kell tennünk a földdel rendelkezők és a fuvarozó, mészégető, szénégető családok közt, ahol is előbbiek tömörültek az ősi patriarchális nagycsaládba. A nagycsaládok kiemelt helye a társadalomban csak lassan változott meg és a változás összefüggésben áll a foglalkozási struktúra változásával. A falu foglalkozási struktúrájának változása 1930-tól napjainkig A falu foglalkozási struktúrája az 1930-as adatok szerint a következőképpen oszlott meg. 79,8% őstermelőként a mezőgazdaságban dolgozott. (Ez alatt mint már kifejtettük, nem csupán földművelés értendő.) 10,2% helyezkedett el az iparban, 0,8% a kereskedelemben, 3,5% volt egyéb foglalkozású, s mindössze 5,6% élt a statisztika szerint fuvarozásból (1930. évi népszámlálás, 84. kötet, 1932. 226.). A valóságban a faluban sokkal többen